Az altatást megelőzően minden esetben szükség van arra, hogy a "paciens" legalább 6 órát koplaljon (ez az enni- és innivaló teljes megvonását jelenti), mert az altatás során ill. az ébredéskor hányhat, így az esetlegesen gyomorban levő tartalmat félrenyelheti, ami tüdőgyulladáshoz vezethet. Természetesen kivételt képeznek ez alól azok az esetek, amikor a beavatkozással nem késlekedhetünk (pl. életmentő beavatkozások). Ilyenkor az állatorvos és a gazdi fokozott figyelmével kivédhetők a fent említett kellemetlenségek.

Az altatás módjai:

Altatást kétféleképpen végezhetünk:

1. Rövid ideig tartó beavatkozásoknál lehetőleg vénásan adott, megfelelő mennyiségű gyógyszerrel kellő ideig tartó és kellő mélységű alvó állapot érhető el.
2. Hosszabb ideig tartó beavatkozásnál egy vénásan beadott rövid ideig tartó altatás (ún. premedikáció) után a kellő mélységű és idejű alvást altatógéppel történő altatással érjük el.

Az ébredés

A beavatkozást követően a "paciens" viszonylag rövid időn belül felébred. Ez az altatás módjától, az állat életkorától, egészségi állapotától függően átlagosan 1 és 2 óra között változhat, de idős ill. májbeteg, vesebeteg állatoknál a teljes éber állapotig akár 10-12 óra is eltelhet. Az altatott állatot minden esetben fedett, meleg (legalább szobahőmérsékletű) helyen fektessük le, mert az altatók blokkolják a "paciens" hőközpontját, így hideg helyen az állat kihűlhet.
Az ébredést szinte minden esetben egy izgalmi állapot kíséri, mely kényszermozgásokban, sírásban, esetleg epilepsziarohamszerű rángatózásban nyilvánul meg és általában rövid ideig tart. Ez egy természetes reakció, ami a gyógyszer szervezetből történő kiürülésekor alakul ki. Ezért ébredő állatot minden esetben földön, törékeny tárgyaktól távol kell elhelyezni az ébredés időszakára.
Ilyenkor hányás is előfordulhat (főleg izomba történő altatás esetén, amikor az ébredési időszak is hosszabb), ezért fokozottan kell ügyelni az esetleges gyomortartalom szájüregből történő eltávolítására, így a félrenyelés megelőzésére. Az ébredés során elengedhetetlen, hogy a jószág elől elvegyünk minden enni- és innivalót, hiszen a félrenyelés veszélye az esetleges táplálkozás során is fennáll. Mindig tartsuk szem előtt, hogy kedvencünk csak akkor kaphat enni vagy inni, ha teljesen magához tért. Ezt az időpontot a biztonság kedvéért a műtétet követő másnap reggelére szoktuk meghatározni.

Az altatás szövődményei

Az altatásnak leggyakrabban kétféle szövődménye lehet:

1. Félrenyelés az ébredés során: ezt már korábban részleteztük és ez a szövődmény, ami kellő odafigyeléssel kivédhető
2. Idős állatoknál a kor miatt nagyobb az altatási kockázat
3. Elsősorban arra hajlamos fajtáknál és fiatal kutyáknál előfordulhat, hogy az altatást megelőző vizsgálat során klinikailag nem látható okból (amit a szakirodalomban a csecsemőmirigy vissza nem fejlődésével indokolnak), az állat az altatásból nem ébred fel. Természetesen nagyobb az altatás kockázata azoknál a jószágoknál, melyeket elhúzódó, idült betegség miatt (pl. méhgyulladás, daganat stb.) kell altatni. Ilyen esetekben a tulajdonos mérlegelhet, hogy ezt a kockázatot a gyógyulás reményében vállalja-e.