Szom�li

Az Egyes�lt �llamokban 1979-ben szabv�nyos�tott�k, Eur�p�ban pedig 1982-ben. Ha nem tekintj�k a hossz� szõrt, akkor a szom�li ugyan�gy n�z ki, mint az abesszin. Selymes, gazdagon cs�kozott bund�ja van. Szemei vagy s�t�t borosty�nsz�nûek, vagy z�ldek. Leggyakoribb a vadsz�nû szom�li, alapsz�ne a narancsbarna fekete cs�kokkal. Orrt�kre fekete keretben t�glav�r�s, talpp�rn�i feket�k vagy barn�k. A szom�li �l�nk, kedves, alkalmazkod�, j�t�kos, hangja finom �s l�gy. Nem szereti a kis helyis�geket.

V�r�sess�rga szom�li: A szõrzet alapsz�ne r�zv�r�s, ezen csokol�d�sz�nû cs�kok vannak. Az orrt�k�r v�r�s, a talpp�rn�k r�zsasz�nûek. A szom�li macska �ltal�ban 3-4 k�lyk�t sz�l, a kiscic�k eg�sz test�k�n sz�rk�tõl a feket�ig terjedõ �rny�kolts�ggal sz�letnek. Homlokukon, nyakukon �s h�tukon a szõrzet k�r�lbel�l egy h�napos korukig hull�mos, a 15. h�t k�r�l kezd vil�gosodni, a v�gleges szõrsz�n k�t�ves kor�ra alakul ki. Szõrzete nem ig�nyel k�l�n�sebb gondoskod�st, j�l f�s�lhetõ. Az�rt, hogy megmaradjon a cs�kozotts�g, j� hat�s�, ha csipetnyi õr�lt, �des pirospaprik�t tesz�nk az �tel�be.