Amerikai r�vidszõrû macsk�k

A macsk�k paradicsom�ban, Amerik�ban - ahol hozz�vetõleges becsl�sek szerint 40 milli� macska �l - minden negyedik csal�d tart valamilyen dorombol� sz�ps�get. Az amerikai teny�sztõk sz�mos �j fajta "feltal�l�s�val" b�szk�lkedhetnek. Ilyenek p�ld�ul az amerikai r�vid szõrû cic�k, melyeknek õsei minden bizonnyal Eur�p�b�l sz�rmaznak. N�lunk sajnos nem teny�sztik õket, holott feltehetõen sok h�dol�juk lenne. Tudniillik f�l�tt�bb kellemes term�szetû, szel�d v�rm�rs�kletû, tart�zkod� �llatok, soha nincsenek terh�re gazd�juknak. Az is elõny�k, hogy egy�ltal�n nem "besz�desek", illetve ha m�gis megsz�lalnak, hangjuk az emberi f�l sz�m�ra halk, l�gy, kellemes. Az eur�pai r�vid szõrû macsk�kn�l valamivel k�nnyebb, eleg�nsabb, finomabb t�pust k�pviselnek. Hajl�kony, karcs�, rugalmas mozg�s� �llatok, szinte nesztelen�l k�zlekednek. Fej�k viszonylag nagy, kiss� toj�sdad alak�, valamivel hosszabb, mint amilyen sz�les. F�l�k sz�les alap�, a hegye lekerek�tett. Szem�k nagy, kerek, tekintet�k ragyog� �s rendk�v�l figyelmes. Szõrzet�k r�vid, kem�ny, t�len sûrûbb, mint ny�ron. Hiba a feh�r folt, a puha, hossz� szõrzet �s a r�vid farok. Nem sz�vesen teny�sztik a t�l �l�nk, de a t�l esetlen p�ld�nyokat sem.

Makr�la ez�st: mint�zata pontosan olyan, mint az eur�pai r�vid szõrû cirmos macsk��. Alapsz�ne vil�gos, halv�nyez�st. A cs�kos rajzolata �jfekete. Orrt�kre T�glav�r�s, talpp�rn�i m�lyfeket�k. Szeme z�ld vagy mogyor�sz�nû.

Foltos v�r�s cirmos: �rdekes megjelen�sû macska. Alapsz�ne v�r�s, cs�koz�sa m�lyv�r�s. Az orrt�kre �s a talpp�rn�i t�glav�r�sek. Szeme ragyog� aranysz�nû.