Korat
Õsidõk óta tartott macskafaj, nevét a Thaiföld északkeleti részén fekvõ Korat tartományról kapta. Szõrzete ezüstösen csillog, dús, finom tapintású, a testfelülethez simul. Feje középnagy, szív alakú. Szeme zöld színû és nagy, füle szintén nagy, lekerekített. Farka tõben erõs, vaskos, végén elkeskenyedõ. Érdekesség, hogy nagyon érzékeny a különféle vegyszerekre, gyógyszerekre, elsõsorban a nyugtatókra, az altatókra és az antibiotikumokra. Az alom 3-4 kölyökbõl áll, amelyek tigriscsíkozottsággal jönnek világra, ez azonban gyorsan elmúlik. Végleges szemszínüket csak 3-4 éves korukban nyerik el. 3-5 hetes korukra hozzá kell szoktatni õket az ember közelségéhez, különben elvadulnak. A koratok idõskorukban is játékos kedvûek. Õsi, természetes fajta, a thaiföldi Korat fennsík szülötte. Egy XIV. századból származó - macskákról szóló - verseskötetben három fajtáról írnak: a fóka sziámiról, egy rézszínû cicáról, amely feltehetõleg burma macska lehetett, és a koratról. Korat városában egyébként Si-Sawat a neve, ami jó szerencsét jelent. Thaiföldön nagyon népszerû; az egyik közismert idegenforgalmi plakáton thai népviseletbe öltözött lány látható, kék korat macskával a kezében. Az ottani standardleírás is szinte költõien fogalmaz: "Szõre felhõszínû, szeme, mint a zsenge rizs színe" Mind a mai napig ritka fajtának számít. Aki ilyen macskát szeretne venni magának, bizony sokáig kell várnia, míg egy koratkölyökhöz juthat. Az Egyesült Államokban van a legtöbb belõle, de ma már Nagy-Britanniában, Ausztráliában, Kanadában, Dél-Afrikában és Új-Zélandon is tenyésztik. Közepes termetû, selymes szõrzetû, zöld szemû, izmos cica. Vonzó természetû, élénk, eszes állat, szereti, ha becézgetik, simogatják. Gazdájához nagyon ragaszkodik. Más macskákkal jól megfér, sõt szívesen barátkozik kedves, szelíd kutyákkal is.
|