A t�pl�lkoz�s, mint k�rokoz� faktor

A kok�pzo alkot�r�szek megemelt bevitele a t�pl�l�kkal, megn�veli a vizeletben ezen anyagok koncentr�ci�j�t �s kiv�l�s�t, ez�ltal kedvezo felt�teleket teremt a krist�ly, illetve kok�pzod�shez. A krist�lyok �s k�vek t�lnyom� t�bbs�ge struvitb�l (magn�zium, ammonium, foszf�t) �ll.

A vizelet magn�zium koncentr�ci�ja

Mivel a macsk�knak proteinben gazdagabb t�pl�l�kra �s a magn�zium-sz�ks�glet�kh�z viszony�tva a t�pl�l�kban sok foszforra van sz�ks�g�k, a macskavizelet sok amm�niumot (anyagcsere v�gterm�k) �s foszf�tot tartalmaz. Hogy a krist�lyk�pzod�shez elegendo magn�zium �ll-e rendelkez�sre, ez a felvett mennyis�gtol f�gg. A megn�vekedett magn�zium-felv�tel a t�pl�l�kban, megn�veli a magn�zium koncentr�ci�j�t a vizeletben �s ez�ltal a struvit-k�pzod�s rizik�j�t is, k�l�n�sen akkor, ha egy�b rizik�faktorok (pl.t�ls�ly) is jelen vannak.

A vizelet pH extr�m ter�letei

A h�gyk�vek k�pzod�s�hez a kok�pzo anyagok megfeleloen magas koncentr�ci�j�n k�v�l sz�ks�g van a kok�pzod�st t�mogat� vizelet pH �rt�kre.Az eg�szs�ges macsk�k vizelet�ben l�vo struvit krist�lyok mennyis�ge egyenes ar�nyban �ll a vizelet pH �rt�k�vel. Min�l magasabb a pH �rt�k, ann�l jobban k�pzodnek a struvit krist�lyok. A legjobban 7,0 illetve magasabb pH �rt�ku vizeletben krist�lyosodnak. Amennyiben a pH �rt�k s�llyed, 6,6 alatt van, n�vekszik az old�d�s.

A macskavizelet sz�lso pH �rt�kei 5,5 (savas) �s 8,5 (l�gos) k�z�tt lehetnek. A pH �rt�knek 8,5 -rol 5,5 -re val� cs�kken�se a sz�m�t�sok alapj�n az ammonium (NH4+) ionok sz�m�t 1,000 -szeres�re emelheti, ugyanakkor a foszf�t (PO43+) koncentr�ci� 14.000 -szer alacsonyabb lesz.

A vizelet n�vekedo savanyod�sa a struvit (MgNH4PO4) k�pzod�s�t val�sz�nutlenn� teszi. Ez az effektus klinikailag jelentoss� v�lik, amint a vizelet pH-ja 6,4 al� cs�kken. Jelentos�g�t tekintve �ppen olyan, mint a vizelet pH 6,4-rol 7,0-re val� emelked�se, mert ez krist�lyosod�si potenci�l �ppen �gy, mint a magn�zium koncentr�ci� t�zszeres�re val� emelked�se.

T�pl�l�k-�sszet�tel, t�pl�l�si m�dszerek

A t�pl�l�k-�sszet�tel �s a t�pl�l�si m�dszerek befoly�solj�k a vizelet pH-j�t. A l�gos�t� komponensek k�z� tartoznak p�ld�ul a kalcium, magn�zium, n�trium �s k�lium, ezzel szemben a foszfor, a kloridok, a methionin �s cistein a savany�t� alkot�r�szek. Ha ezen �sszetevok mennyis�g�t a t�pl�l�kban ismerj�k, egy egyenlet alapj�n elore meg lehet mondani az eg�szs�ges �llat vizelet�nek k�mhat�s�t.

Ha egy macsk�t ad libitum etet�nk, de a mennyis�get sok kis adagban kapja, az etet�s ilyen m�dja m�s vizelet pH �rt�ket eredm�nyez, mint ha napi egy etet�ssel jutna hozz� ugyanahhoz a mennyis�ghez.

A macska vizelet�nek pH ja 18 �rai, vagy hosszabb koplal�s ut�n 6,0 k�r�li �rt�ket mutat.A t�pl�l�k felv�tele stimul�lja a gyomorsavak szekr�ci�j�t. Hogy a testnedvek �ltal�nos pH �rt�ke konstans maradjon, egyidejuleg �s azonos m�rt�kben az "ellenl�basoknak" m�gpedig az alk�likus �sszetevoknek a ves�ken kereszt�l ki kell v�laszt�dniuk. Ekkor megemelkedik (l�goss� v�lik) a vizelet pH-ja. Ezt a folyamatot postprandi�lis alk�likus �ramlatnak (a vizelet l�gosod�sa a t�pl�l�kfelv�tel ut�n) nevezz�k, min�l nagyobb a felvett t�pl�l�k mennyis�ge �s min�l t�bb gyomorsav termelodik, ann�l nagyobb a pH �rt�k emelked�se a vizeletben. Ha a macska a teljes t�pl�l�kmennyis�get egyszerre kapja meg, nagyobb a pH �rt�k emelked�s, mint ha ugyanazt a mennyis�get ad libitum ugyan, de sok kis adagban kapja meg, de ugyanakkor a kisebb pH �rt�k emelked�s t�bb �r�ig is tart. Mi a l�nyegesebb a struvit krist�lyok, illetve k�vek k�pzod�s�nek szempontj�b�l a pH �rt�k emelked�s�nek nagys�ga, vagy az idotartam? Vagyis mi jobb egyszerre sokat, vagy sokszor kicsit etetni ? A v�lasz: ez nagyfokban a t�pl�l�kt�l f�gg. Egyes t�pok t�bb etet�ssel is nagyobb alkalikus �ramlatot eredm�nyeznek, mint m�sok. Egyes macskat�pok az ad libitum konstans etet�sn�l a kok�pzod�s szempontj�b�l is kedvezo 6,8 pH �rt�ket eredm�nyeznek, m�g m�sok az etet�si m�dszertol f�ggetlen�l 6,6 vagy alacsonyabb �rt�ket eredm�nyeznek, mely megakad�lyozza a krist�lyosod�st.

Ezek a k�l�nbs�gek nem abb�l k�vetkeznek, hogy a t�p sz�raz t�p, vagy nedves(konzerv), hanem a t�p �sszet�tele �s az etet�si m�dszerek hatnak a vizelet k�mhat�s�ra.

A sz�raz t�p �s a v�zfelv�tel

Egyes tanulm�nyok sejtetni engedik, hogy a k�l�nb�zo szoci�lis, vagy gazdas�gi okok miatt megn�vekedett sz�raz t�p-etet�s oka lehet a vizelet nagyobb fok� koncentr�l�d�s�nak, mert szerint�k az �llat kevesebb vizet vesz fel, mintha nedves t�pot enne.M�sok nem tudtak signifik�ns �sszef�gg�seket tal�lni a vizelet mennyis�ge �s a felvett t�p fajt�ja k�z�tt. A macska v�zh�ztart�sa l�nyegesen komplexebb �sszef�gg�seken alapul, mint az egyszeru t�p v�ztartalom effektus. Az �llat v�zh�ztart�s�t m�s t�panyagok befoly�solj�k, mint csak a v�z. Min�l alacsonyabb az em�szthetos�g, ann�l t�bbsz�r �s t�bbet kell enni, hogy a sz�ks�gletet fedezze, ez�rt nagyobb lesz a b�ls�r mennyis�ge.

Min�l nagyobb a b�ls�rmennyis�g, ann�l kevesebb v�z sz�v�dik fel a b�lben, hanem ki�r�l a b�ls�rral, �s ennek k�vetkezt�ben kevesebbnek kell a vizelettel kiv�laszt�dnia. A j� macskat�p, melyet a FUS rizik� cs�kkent�se c�lj�b�l etetnek, nagy�rt�ku alapanyagokb�l kell, hogy �lljon, hogy az em�szthetos�ge min�l magasabb legyen. Ki kell hangs�lyozni, hogy a cs�kkentett magn�ziumtartalom �s az alacsony pH �rt�k priorit�ssal rendelkezik. Ezut�n j�het a k�rd�s, hogy sz�raz, vagy nedves t�pot etess�nk. Azt, hogy egy megfeleloen j� sz�raz t�pot is elo lehet �ll�tani bizony�tja, hogy l�tezik olyan sz�raz t�p, mellyel a m�r megl�vo struvit k�veket is fel lehet oldani (Hill's Prescription Diet Canine s/d, Feline s/d).

Sz�ks�ges-e vizeletsavany�t� anyagok haszn�lata?

Ahogyan m�r eml�tettem a kofelold�s fontos t�nyezoi a cs�kkentett magn�zium-felv�tel �s a folyamatosan savany� vizelet biztos�t�sa(speci�lis di�t�val), de ezek a megeloz�sben is elsodleges szerepet j�tszanak. A vizelet savany�t�sa k�tf�lek�ppen lehets�ges: 1. olyan �sszet�telu t�p etet�se, mely konstansan savany� vizeletet produk�l, 2. vizeletsavany�t� anyagok haszn�lat�val.

A k�l�nb�zo t�panyagok �s t�pl�l�k alkot�r�szek hat�sa a gyomorsav szekr�ci�j�ra �s ennek k�vetkezt�ben a vizelet pH-ra, mint ahogyan m�r eml�tettem nagy k�l�nbs�geket mutat a vizelet pH-ja a k�l�nb�zo t�pok elfogyaszt�sa ut�n. A helyesen �ssze�ll�tott macskat�p etet�se biztosan �s konstansan savas vizeletet biztos�t mik�zben a vizeletsavany�t� anyagok eredm�nyes alkalmaz�sa, vagy alkalmaz�s�nak eredm�nye nagym�rt�kben f�gg a tulajdonos �ltal v�gzett helyes adagol�st�l �s a bead�s m�dj�t�l. A vizeletsavany�t� anyagok hat�stalanok, ha nem minden etet�skor �s/vagy alacsonyabb adagokban adj�k, a t�ladagol�s toxikus reakci�khoz vezethet. Ezen k�v�l rossz �zuek �s egyes macsk�kn�l h�ny�st v�ltanak ki. A vizeletsavany�t� anyagok adagol�sa komoly anyagcsere-zavarokhoz vezethet, ha a vizelet pH-ja 5,9 al� s�llyed. A kr�nikus metabolikus acid�zis a csontok mineraliz�ci�s zavaraihoz , k�l�n�sen fiatal macsk�kon, tov�bb� megn�vekedett kalcium �s k�lium kiv�laszt�shoz vezethetnek. A kalcium megn�veked�se a vizeletben fokozza az egy�b h�gyk�vek, pl. kalciumoxal�t, kalciumfoszf�t, k�pzod�s�nek rizik�j�t. K�l�n�sen vesz�lyeztetettek azok a macsk�k, melyeknek e vesemuk�d�se m�r egy�b okok miatt is behat�rolt. Teh�t nem tan�csos vizeletsavany�t� anyagot adagol�sa, ha olyan t�pot etet�nk, amely a vizelet pH-j�t 6,4 alatt tartja.

A szabad term�szetben �lo macsk�k kev�sb� vesz�lyeztetettek.

A viszonylag alacsony pH �rt�k �s a magn�ziumf�l�sleg felv�tel elker�l�s�nek kombin�lt effektusa magyar�zza azt a t�ny, hogy a szabadban �lo macsk�k nagyon ritk�n betegednek meg ebben a betegs�gben. Az �szak-Ausztr�li�ban �s az Amerikai Egyes�lt �llamokban v�gzett vizsg�latok alapj�n ezen macsk�k tipikus eledel�nek 88 %-a kis emlos�kbol, egerekbol �s patk�nyokb�l �ll. A friss patk�nyok anal�zise szerint a test�k 0,085 % magn�ziumot tartalmaz a sz�razanyagra vonatkoztatva. Az energiab�zisra vonatkoztatva ez a kb 16 mg magn�zium pro 100 kcal metaboliz�lhat� energi�nak. Az kereskedelemben kaphat� macskat�pok sz�razanyag-tartalm�ra vonatkoztatott �tlagos �rt�kek t�bb� vagy kev�sb� jelentosen ez �rt�k f�l�tt helyezkednek el. Egyes macskat�pok ennek a t�bbsz�r�s�t is tartalmazz�k.

�sszefoglal�s �s aj�nl�sok

A FUS rizik�k elker�l�se �rdek�ben a macsk�knak kiel�g�to mozg�slehetos�get kell biztos�tani, ez n�veli a vizelet�r�t�s gyakoris�g�t, �s a folyad�kfelv�telt. A friss v�z felv�tel�nek lehetos�g�t folyamatosan biztos�tani kell, a v�zfelv�tel esetlegesen megn�velheto csek�ly mennyis�gu tej hozz�ad�s�val. Amennyiben a h�ztart�sban t�bb macska is van a macskatoiletteknek megfelelo sz�mban kell lenni�k, �s a tisztogat�sukat olyan gyakoris�ggal kell elv�gezni, hogy a macsk�k vizelet�r�t�s�nek gyakoris�g�t ne befoly�solja. A t�ls�lyt, az elh�z�st el kell ker�lni �s nem csak az eml�tett okok miatt. Az esetleges h�gyuti fertoz�s t�neteinek jelentkez�sekor alapos �llatorvosi vizsg�lat ut�n antibiotikumos kezel�s indokolt. A betegs�g kezel�se alkalm�val nem hanyagolhat� el a t�pl�l�k vizsg�lata, �s nem megfelelo esetben annak v�ltoztat�sa sem. A FUS kialakulhat akkor is, ha a magn�ziumt�k�r alacsony ugyan, de a vizelet megfeleloen l�gos, de ford�tva is igaz, kialakul megfeleloen alacsony pH �rt�ku vizelet eset�n is, ha a magn�ziumt�k�r magas.

A FUS rizik�ja akkor a legkisebb, ha a magn�ziumtartalom �s a vizelet pH is alacsony. A minos�gileg nagy�rt�ku macskat�pok ezeknek a felt�teleknek meg kell, hogy feleljenek. Amennyiben a term�kismertetok erre vonatkoz�an kev�s inform�ci�t tartalmaznak, nem kell vonakodnunk att�l, hogy a term�k elo�ll�t�j�t megk�rdezz�k. A tisztess�ges t�pelo�ll�t�k igyekeznek a tudom�ny �s kutat�s eredm�nyeit megfeleloen alkalmazni.