Burma

Keleti eredetû cic�k. Az õsi legenda szerint ez a fajta egy k�k szemû istennõtõl, Cun Kiang Szetõl sz�rmazik. Egyszer valamikor r�gen ugyanis harami�k t�madtak meg egy õsi burmai kolostort, s a nagy kavarod�sban a szerzetesek macsk�ja az istennõ szobra elõtt termett: "bund�ja bearanyoz�dott, szeme az istennõ szem�nek k�kj�t vette fel, mancsai pedig kifeh�redtek". Isteni csoda t�rt�nt! A kolostor �sszes macsk�ja "szent sz�nekben" kezdett pomp�zni, s a csod�t�l felbuzdult szerzeteseknek siker�lt visszaszor�tani a harami�kat. R�ges-r�gen Burm�ban kiz�r�lag csup�n a gazdagok - �s a kolostorok - tartott�k, �s szent �llatk�nt tisztelt�k. Minden egyes cic�nak k�l�n "szolg�ja" volt, akit bizony szigor�an megb�ntettek, ha nem gondozta kellõ szak�rtelemmel �s szeretettel az �llatot. Nos, lehet, hogy mindez csup�n legenda, a val�s�g viszont az, hogy a burma eredete meglehetõsen vitatott. Igaz, hogy r�gi, XV. sz�zadb�l val� thaif�ldi k�nyvekben olyan utal�sokra, illetve �br�zol�sokra bukkantak, amelyek a burma macsk�ra hasonl�tanak, m�gsem �ll�thatjuk egy�rtelmûen, hogy a fajta teljes eg�sz�ben onnan sz�rmazik. Az t�rt�nt ugyanis, hogy 1930-ban egy Wong Mau nevû barna keleti nõst�ny ker�lt az Egyes�lt �llamokba Burm�b�l, amelyet azut�n - jobb h�j�n! - szi�mi kand�rral p�roztattak. �gy sz�letett meg a burma macska - Amerik�ban! Ide�lis kedvenc. H�vei szerint �rtelmesebb, mint sok m�s fajta. Rendk�v�li m�don k�tõdik az emberhez. Humoros, vid�m, akt�v cica. Elfogult teny�sztõi szerint, ha valaki olyan macsk�ra v�gyik, amelyik a vil�g v�g�re is elk�s�ri - akkor felt�tlen�l burma macsk�t v�lasszon. Teste erõs �s izmos; j�val s�lyosabb, mint amilyennek l�tszik. Barna, k�k, csokol�d�sz�nû, lila, v�r�s, barna-teknõc, csokol�d�-teknõc �s lila-teknõc v�ltozatban teny�sztik.

F�kajegyû burma: Elsõ l�t�sra �gy tûnhet, hogy a burma nemigen k�l�nb�zik a hossz� szõrû colourpoint perzs�t�l. A pof�n, a f�leken, a v�gtagokon, a farkon l�võ akromel�ni�s jegyek �s a gall�ron, a farkon tal�lhat� hosszabb szõrzet is erre a fajt�ra eml�keztet. Szõrzete r�videbb, mint a colourpoint perzs��. Teste a perzs��n�l ny�jtottabb, v�gtagjai viszonylag r�videk �s t�mzsik. A burma farka hossz�, �s a m�kus fark�hoz hasonl�an t�bbnyire f�lfel� �ll. Pofar�sz�k nagy, kifejezetten ny�jtott. Kerek, m�gis viszonylag kis szem�k teljesen s�t�tk�k vagy zaf�rsz�nû. A burm�n�l elsõ l�t�sra feltûnik a l�bv�geken l�võ �gynevezett zokni, amelyek a h�ts� v�gtagokon valamivel hosszabbak. A zokni sz�ne �s form�ja nagy szerepet j�tszik az elb�r�l�sn�l. A birma v�ltozatai azonosak a colourpoint perzsa �s a szi�mi sz�neivel. A leggyakoribb a s�t�tbarna sz�n. A gyapjas aljszõrzet hi�nyzik, emiatt szõrtakar�juk kev�sb� t�m�tt. A hetvenes �vek v�g�n a f�lhossz� szõrûek csoportj�t elk�l�n�tett�k. A ki�ll�t�sokon ma m�r a legszebb hossz� �s legszebb f�lhossz� szõrû nõst�nyt �s kand�rt is megv�lasztj�k. Jelleme alapj�n a burma nagyon bar�ts�gos, az ember h�v�s�ra rendszerint kellemes, l�gy hangon v�laszol, csak a t�zel�s ideje alatt v�lik zajosabb�. A fajta ismerõi szerint a burm�t nem aj�nlatos kisgyerekes csal�dban tartani, mivel nehezen viseli a kisgyermeki term�szetet. Elõfordul, hogy a gyermek viselked�s�re agressz�van reag�l. T�pl�l�s�t illetõen meglehetõsen v�logat�s, rossz evõ. Nagyon szereti a meleget, legjobban a 22-24�C-on �rzi mag�t. Sz�ne nagym�rt�kben f�gg a k�rnyezet hõm�rs�klet�tõl �s p�ratartalm�t�l. Tart�san hûv�s, p�r�s helyen tartva alapsz�n�k �s jegyeik megs�t�tednek. A birma felnevel�se el�g neh�z, ha m�s fajt�t kever�nk bele, akkor eltûnik a feh�r zokni. A burmak�lyk�k, amikor megsz�letnek, teljesen vil�gos sz�nûek akromel�ni�s jegyek n�lk�l, a negyedik h�t k�r�l kezdenek el sz�nezõdni, elõsz�r az orron �s a f�leken, majd a farkon �s a v�gtagokon is.

K�k jegyû burma: Sz�ne k�l�n�sen f�gg a kl�m�t�l, a t�pl�l�st�l. Friss, feh�rjed�s t�pl�l�kkal kell etetni. Ne adjunk neki sz�raz t�pot. A szõrzet alapsz�ne 1-2 �ves koruk k�r�l aranyt�nus� b�zs. Bund�ja k�nnyen �polhat�, egyszerû kef�l�ssel tarthatjuk rendben.

Lila jegyû burma: Az orrt�k�r �s a talpp�rn�k sz�ne levendula-r�zsasz�nû.

Barna burma: Ez volt az elsõ sz�nv�ltozat, amelyben ezt a fajt�t elismert�k �s teny�sztett�k. A fajta saj�toss�ga, hogy r�vid szõre egysz�nû. �n�ll� fajtak�nt 1936-ban ismert�k el. Bund�ja f�kasz�nû, orrt�kre �s talpp�rn�i barn�k. Hiba, ha a barna sz�nhez fekete keveredik. A k�lyk�k szõrzete sokkal vil�gosabb, pof�jukon elõfordulhat maszk, lehet gyenge cs�kozotts�g vagy kiegyenl�tetlen sz�nezõd�s. Mindennek 15 h�napos korra teljesen el kell tûnnie.

K�k burma: T�bb�ves pr�b�lkoz�s eredm�nyek�nt sz�letett meg ez a fajta. Ez�stsz�rke t�nus�, k�kessz�rke bund�ja van, de sz�n�k j�val vil�gosabb, mint az orosz k�k� vagy a brit r�vid szõrû�. A k�lyk�k is vil�gos t�nus�ak, �ltal�ban maszkjuk van, a h�tukon cirmosrajzolat figyelhetõ meg, ennek felnõttkorra el kell tûnnie. Az ez�stsz�n elsõsorban a f�l�n, a pof�n �s a mancsokon figyelhetõ meg.

Csokol�d�sz�nû burma: a FIFe szabv�ny jelenleg t�z v�ltozatot ismer. A csokol�d�sz�nû burm�t champagne-nak is nevezik, szõre, orrt�kre �s talpp�rn�i tejcsokol�d�-sz�nûek. A fejen l�võ szõr�k s�t�tebbek, a talpp�rn�k fah�jsz�nûek. A k�lyk�k majdnem feh�ren sz�letnek, a sz�nezõd�s elsõi jelei az orr k�r�l �s a mancsokon fedezhetõek fel elõsz�r, ez�rt csak 6-8 hetes korban l�tszik a csokol�d�sz�n.

Lila burma: Feje lekerek�tett, �lla erõteljes, pof�i teltek, a beesett arc s�lyos hib�nak sz�m�t. F�le k�zepes nagys�g�, enyh�n lekerek�tett, egym�st�l t�vol �ll �s kiss� elõrehajlik. A h�mek feje erõteljesebb, pof�ja teltebb. A r�vid orr t�v�n�l egy m�lyed�s van, ami nem lehet t�l m�ly. A szeme t�vol �l egym�st�l, sz�ne s�rga vagy aranys�rga, esetleg borosty�nsz�nû. Az alig �szrevehetõ z�ldes �rnyalatot m�g eln�zik, de a k�k szem kiz�r� t�nyezõ a versenyeken. Szõre galambsz�rke sz�nû, r�zsasz�n �rnyalattal. A kicsik majdnem feh�ren j�nnek vil�gra.

V�r�s burma: Felnõttkor�ban melegnarancssz�nû, j�l l�that� cs�kozotts�g figyelhetõ meg rajta. Az orrt�kr�n vagy a talpp�rn�kon tal�lhat� pigmentfoltok miatt pontlevon�s j�r a ki�ll�t�sokon. A k�lyk�k v�gleges sz�n�ket csak 6-8 h�ttel sz�let�s�k ut�n nyerik el.

Kr�msz�nû burma: A burma teste k�zepes hossz�s�g�, izomzata erõs, nyaka v�kony, hossz� mellkasa erõteljes, h�tvonala egyenes, v�gtagjai viszonylag t�r�kenyek, kecsesek. A h�ts� v�gtagok hosszabbak az elsõkn�l, mancsai ov�lis alak�ak. Egyenes farka k�zepes hossz�s�g�, v�ge fel� elkeskenyedik, cs�csa lekerek�tett. �gy a burma egzotikus benyom�st kelt. Bund�ja pasztell kr�msz�nû, orrt�kre �s talpp�rn�i r�zsasz�nûek, az orrt�kr�n nem jelenhetnek meg pigmentfoltok, �s a cica nem viselhet akromel�ni�s jegyeket. Az alom 5-7 k�ly�kbõl �ll, a kicsik vil�gos sz�nûek.

F�kasz�nû teknõctarka burma: Ez a sz�nv�ltozat is elfogadott �s ismert. A barna alapsz�nen t�bb kisebb kr�msz�nû folt tal�lhat�, ezek ar�nyosan oszlanak el a szõrzetben, meg kell jelenni�k a v�gtagokon �s a farkon is. A k�k-teknõctark�n�l vil�gosk�k alapon kr�msz�nû foltok, a csokol�d�sz�nû teknõctark�n�l lila alapon vil�gos kr�msz�nû foltok figyelhetõk meg. Az orrt�k�r �s a talpp�rn�k sz�ne megegyezik a mindenkori sz�nvari�nssal. A teknõctarka v�ltozatn�l csak nõivar� egyedek l�teznek ugyan�gy, ahogy a t�bbi teknõctark�n�l, ezeket a FIFe szabv�ny m�r 1983 �ta elismeri.

Lila-teknõctarka burma: Szõrzet�t lila alapon kr�msz�nû foltok alkotj�k. Szõre r�vid, t�m�r, testhez simul�, b�rsonyos tapint�s� �s f�nyû. A szõrsz�lak v�gig egyenletesen sz�nezettek, a test als� r�sz�n �s a mellkason a szõr vil�gosabb �rnyalat�, viszont az arcon �s a f�l�n erõsebb a pigment�lts�g. Ha a h�ton fordul elõ b�rmilyen �rny�kolts�g, az s�lyos hib�nak minõs�l, ugyan�gy hiba a feh�r foltok kialakul�sa is. A belteny�szt�s miatt k�l�nb�zõ rendelleness�gek, degener�ci�k j�hetnek l�tre, ezek k�z�l az egyik a fogazaton megfigyelhetõ elv�ltoz�s. Az eg�szs�ges macska felsõ �s als� metszõfogai harap�sn�l �rintkeznek egym�ssal, cs�csaik f�ggõlegesen egym�sra fekszenek. Ezzel szemben a belteny�sztett p�ld�nyokn�l a felsõ fogsor elõreny�lhat, ezt nevezi a szakirodalom pontysz�j�s�gnak, ha viszont az als� fogsor ny�lik a felsõ f�l�, akkor csukasz�j�s�gr�l besz�l�nk. Erõsebb csukasz�j�s�gn�l a nyelv is tart�san kil�ghat, ami s�lyos eszt�tikai hib�nak minõs�l, �s a b�r�latkor kiz�rj�k az ilyen �llatot a versenybõl.

K�k-teknõctarka burma: R�g�ta ismert �s nagyon kedvelt v�ltozat. Intelligenci�ja magas, j�l alkalmazkodik, de igaz�b�l �ltal�ban csak egy emberhez ragaszkodik. Kedveli m�s �llatfajok jelenl�t�t is, hossz� �letû, gyakran meg�li a 16-19 �vet, �s m�g ebben a korban is hihetetlen�l j�t�kos marad. Halkan ny�vog, egyed�l a t�zel�s idõszak�ban hangosabb egy picit. Ha van karomkoptat�ja, akkor a f�gg�ny�ket �s b�torokat is b�k�n hagyja. Szõr�nek �pol�sa igen egyszerû, csak kef�l�st ig�nyel. A szem tiszt�n tart�s�val m�r t�bb gond van, ugyanis a k�nnyet - mivel a vil�gos szõr�n cs�nya nyomot hagy - naponta vizes vatt�val le kell t�r�lni.