Abesszin
Azt tartjk: ez az llat a frak szent macskjtl szrmazik, de sokkal valsznûbb, hogy tudatos s gondos tenysztõi munka eredmnye. Az viszont tny s val, hogy a rgi egyiptomi freskkon fellelhetõ macskabrzolsok nagyon hasonltanak az abesszin cicra. Az is tny, hogy a rmaiak vittek magukkal Egyiptombl ilyenfle macskkat Angliba, s ezek lehettek a mai abesszin elõdei. Mindenesetre a hivatalos standard Angliban kszlt el 1929-ben, de mr 1883-ban killtottak nhny pldnyt a londoni Kristly-palotban megrendezett szpsgversenyen. Az egyik legkedveltebb rvid szõrû fajta. Rajongi szerint olyan, mint egy miniatûr puma. Egy bizonyos: intelligens, kszsges s - ami pedig "macskakrkben" elg nagy ritkasg! - engedelmes llat. Rvid szõrû, vrs s kk sznvltozatban tenysztik. Eltr az sszes rvid szõrû vltozattl. Szõrzete gyûrûztt, nem gyûrûztt szõrszlak csak a has s a vgtagok belsõ felletn tallhat, ezek a szõrszlak vilgosabbak is. Htn egy sttebb, a farok vgig hzd hosszanti csk lehet, amely br nem ktelezõ, de ha mgis lthat, akkor nem lehet tl szles. A szõrzet szne tbbfle lehet, kzlk nyolcat szabvnyostottak. Mozgsa kecses, viselkedse vatos. Gazdjhoz hûsges, ragaszkod, kiss knyeskedõ, nagyobb trsasgban nem l szvesen, hangja mg tzelskor is halk, j msz. A fajta kzepes nagysg, vgtagjai karcsak, farka hossz, tve vaskos, a vgn elkeskenyedik. A klykk szletskkor stt sznûek, a szõrszlak nem gyûrûzttek. Viszonylag lassan fejlõdnek a kicsik. rdekes, hogy tbb hmivar abesszin szletik, mint nõstny. A vadsznûre jellemzõ a melegbarna szn feketn gyûrûztt szõrszlakkal. Orrtkre tglavrs, fekete szegllyel, talpprni feketk. A vrsessrga abesszin bundja rzvrs, a szõrszlakon vrsesbarna gyûrûzttsg figyelhetõ meg. Az orrtkr rzsasznû, szeglye vrsesbarna, a talpprnk rzsasznûek. Orra kzepes hosszsg, enyhn velt, szeme nagy, mandula alak, zld vagy borostynsznû. A szemszne gyakran vltozik, jl tkrzi a cica hangulatt s egszsgi llapott. Viszonylag nagy fle van, amely mereven felfel mutat, cscsa lekerektett, vgn szõrpamacs tallhat ugyangy, mint a hiznak.
|