Perzsamacsk�k

Feh�r perzsa: az egyik legr�gebbi hossz� szõrû fajta; hozz�vetõleg 300 �ve l�tezik, �m csup�n az 1800-as �vek v�g�n v�lt igaz�n n�pszerûv�. H�rom v�ltozata van: a narancss�rga, a k�k �s a felem�s szemû. (Ez ut�bbi a k�k szeme oldal�n levõ f�l�re rendszerint nem hall.) Teste z�m�k, feje sz�les �s g�mb�lyû. Szõrzete puha, selymes, t�m�tt. Sz�ne tiszta feh�r, mindenf�le folt vagy �rnyalat n�lk�l. Tanul�kony, pajkos, sz�p �llat.

K�mea perzsa: sokan a legszebb hossz� szõrû macsk�nak tartj�k ezt a selymes, puha bund�j� cic�t, �s val�ban k�l�nleges megjelen�sû, eleg�ns �llat. A kontrasztok jellemzik. Aljszõrzete egysz�nû (feh�r vagy kr�m), szõrv�gei pedig el�tõen s�t�tek (v�r�sek vagy kr�msz�nûek). Hasonl�t a csincsill�hoz. Nem t�ls�gosan r�gen, az 1950-es �vek v�g�n alak�tott�k ki ez�st-, valamint v�r�s �s kr�msz�nû perzs�k keresztez�se r�v�n. Hamarosan a sz�nek eg�sz sk�l�j�t siker�lt elõ�ll�tani: v�r�s-f�st, �rnyalt, gy�ngyh�z, kr�m-f�st, k�k-kr�m �s teknõcsz�nû v�ltozatok jelentek meg �s arattak meg�rdemelt sikert a ki�ll�t�sokon. Mint minden perzsa macska, a k�mea sem kedveli a nagy meleget, sz�vesen h�z�dik hûv�s sarkokba, k�l�nb�zõ b�torok al�. Nyugodt, kiegyens�lyozott, kellemes term�szetû, "t�rsas�gkedvelõ" teremt�s, ak�rcsak a t�bbi hossz� szõrû macska. Teste z�m�k, de kor�ntsem neh�zkes. Feje sz�les, g�mb�lyû; orra pisze. Szeme nagy, kerek, narancss�rga vagy r�zsz�nû. D�s szõrzetû farka r�vid.

Csincsilla: neve a csincsill�t, ezt az Andokban �lõ kis termetû r�gcs�l�t, no meg a csincsillanyulat juttatja az ember esz�be, hab�r term�szetesen semmi k�z�k sincs egym�shoz. Mind a mai napig nem siker�lt tiszt�zni, mi�rt kapta �pp ezt az elnevez�st... Az egyik legelragad�bb hossz� szõrû fajta, amely sz�ps�gversenyeken, gyakran nyeri el "A Ki�ll�t�s Legszebb Macsk�ja" c�met. Sz�ps�ge sz�n�nek tisztas�g�ban �s a f�l�n tal�lhat�, fel�ll� feh�r bojtban rejlik. Aljszõrzete feh�r, minden egyes szõrsz�l v�ge fekete, ez�ltal egy�ntetû sz�nhat�st keltve fut v�gig a fejen, a f�l�n, a mellkason, a hason �s a farok alatt. A feh�r alapsz�n �s a fekete szõrv�gzõd�sek k�l�nleges megjelen�st k�lcs�n�znek a csincsill�nak. A l�tv�nyt m�g fokozza a hatalmas, kerekre ny�lt, m�lysmaragd vagy tengerz�ld sz�nû szem. Igaz, a k�lyk�k n�mi meglepet�st okozhatnak a kezdõ teny�sztõnek, az �jsz�l�ttek ugyanis olyanok, mint a cirmos cic�k: sz�p cs�kos a bund�juk.

Ez�st cirmos perzsa: pazar l�tv�ny a sz�nez�st alapszõrtõl j�l el�tõ, sûrû fekete mint�zat� ez�st cirmos. Sajnos manaps�g ebbõl a fajt�b�l mind�ssze k�t-h�rom p�ld�ny l�that� a nagyobb nemzetk�zi ki�ll�t�sokon. Sokak szerint az�rt, mert a teny�sztõk nagyon felkapt�k a csincsill�t, m�gpedig az ez�st cirmos rov�s�ra. A csincsilla mellesleg �ll�t�lag az ez�st cirmost�l sz�rmazik, ezt azonban mindm�ig nem siker�lt egy�rtelmûen bebizony�tani. Enn�l a fajt�n�l a legnagyobb hiba tal�n az, ha az alapsz�n a megk�vetelt sz�nez�st helyett cs�kos vagy sz�rke, tov�bb� ha a mint�k nem el�gg� s�t�tek �s el�tõk. A val�di cirmos minta vil�gosan l�that�, �s sohasem fut egym�sba. N�h�ny t�l szigor� teny�sztõnek egy�bk�nt az a v�lem�nye, hogy a fajta akkor kezdett hanyatlani, amikor a mogyor�sz�nû szem mellett a z�ldet is elfogadt�k, tudniillik a jelenlegi le�r�sban m�r "mogyor� vagy z�ld" szerepel, �s ez "laz�t" a szigor� fajtak�vetelm�nyeken.

Fekete perzsa: Egyes fekete perzsak�lyk�k szõrsz�ne eg�szen 7-8 h�napos korukig rozsdasz�nû vagy sz�rke. A tel�tett fekete sz�n csak 12-18 h�napos korban, a m�sodik szõrv�lt�s ut�n alakul ki. N�vend�kkorban feh�r szõrsz�lak is elõfordulhatnak, azonban mindk�t jelens�g eltûnik a n�veked�s sor�n. Nemk�v�natos tulajdons�g a s�t�t narancss�rga szemek z�ldes elsz�nezõd�se.

Feh�r perzsa: A perzsamacsk�k eredeti sz�ne feh�r. A szemsz�n alapj�n t�bb alcsoportra oszthat�k: a narancs szemsz�nû feh�r, a k�k szemû feh�r, a felem�s szemsz�nû feh�r. Ez ut�bbin�l az egyik szem k�k, a m�sik narancss�rga. A k�k szemû feh�r perzsa az õsibb t�pus. A s�t�tk�k szem gyakori velej�r�ja a s�kets�g. A perzsamacska teny�szt�sekor alapvetõ c�l a h�feh�r szõrsz�n. A teljesen feh�r k�lyk�k t�bbs�g�nek a k�t f�le k�z�tt �s a homlok�n k�l�nb�zõ alak� �s nagys�g� s�t�t vagy fekete foltok tal�lhat�k, ezek a n�veked�s folyam�n teljesen eltûnnek.

K�k perzsa: A fekete mellett a k�k a leggyakoribb �s legr�gibb sz�nv�ltozat. A k�k sz�nû perzs�t m�r 1898 �ta elismerik, �n�ll� v�ltozatk�nt tartj�k sz�mon. A k�k vagy a sz�rk�sk�k minden t�nusa megengedett, a leg�rt�kesebb m�gis az igazi k�k �rnyalat. A bunda sz�n�re vonatkoz�an alapvetõ k�vetelm�ny, hogy a szõrzet azonos t�nus� legyen. A s�t�tebb �rnyalat csak az orr hegy�n engedhetõ meg, a tigriscs�kozotts�g s�lyos hib�nak minõs�l.

V�r�s perzsa: Az 1880-as �vek k�r�l a v�r�s perzsamacsk�t �n�ll� v�ltozatk�nt ismert�k el. A tel�tett v�r�s sz�nû macsk�k teny�szt�s�t �ltal�ban mellõzik, szerencs�s a teny�sztõ, ha tel�tett v�r�s sz�nû macsk�j�n nem l�that� cs�kozotts�g �s a sz�nintenzit�s a test eg�sz fel�let�n azonos. A cs�kos rajzolat leggyakrabban a pof�n, a v�gtagokon �s a farkon figyelhetõ meg. A v�r�s kand�r rendszerint igen j�l fejlett, a perzsateny�sztõk nem sz�vesen haszn�lj�k teny�szt�sre, a kisebb termetûeket jobban kedvelik. A v�r�s perzsa sz�nhib�ja az egysz�nû farok feh�r sz�nezõd�se.

Kr�msz�nû perzsa: Ez a sz�nv�ltozat nagyon kedvelt. A legink�bb k�v�natos sz�nek a pasztellkr�m, a b�zs �rnyalat, a csersz�n �s az elef�ntcsontsz�n. Legfontosabb k�vetelm�ny a s�t�t cs�kt�l mentes egy�ntetû sz�nezõd�s. A kr�msz�nû szõrzet genetikailag a v�r�s sz�nbõl egy sz�nhalv�ny�t� g�n bekapcsol�d�s�val vezethetõ le. A s�t�tnarancst�l a r�zsz�nig v�ltoz� nagy, kerek szemek k�l�n�sen feltûnõek a kr�msz�nû szõrzetben, �gy ezek a vari�nsok igen tetszetõsek. A kr�msz�nû macsk�kr�l azt �ll�tj�k, hogy f�l�nk term�szetûek.

Fekete-f�stsz�nû perzsa: A legmutat�sabb sz�nvari�nshoz tartoznak. A val�di f�stsz�nû perzs�kn�l a sz�nes fejet d�s, ez�st�s csillog�s�, l�tv�nyos gall�r �vezi. A t�pusra jellemzõ az ez�st�sen fak�, gyapjas aljszõrzet. A f�stsz�nû perzsa szeme nagy �s kerek, �s a r�zsz�nûtõl a s�t�t narancsig v�ltozik. Jelenleg nyolc sz�nv�ltozata ismert, legelterjedtebb a fekete-f�stsz�nû perzsa, ritka a teknõctarka-f�stsz�nû, a csokol�d�-teknõctarka-f�stsz�nû, a k�k-kr�m-f�stsz�nû �s a lila-teknõctarka-f�stsz�nû. Valamennyi f�stsz�nû perzsa meglehetõsen f�ggetlen az embertõl. Kedvelik az ember t�rsas�g�t, de csak egy kiv�lasztott szem�lyt tartanak �rdemesnek bizalmukra, s ahhoz ragaszkodnak. A f�stsz�nû perzsa fedõszõrzet�nek felsõ k�tharmada pigment�lt, ezt k�l�n g�n okozza.

K�k-f�stsz�nû perzsa: A k�k sz�nû �s a fekete-f�stsz�nû perzs�k keresztez�s�bõl n�ha egy-egy k�k-f�stsz�nû perzsa is sz�rmazik. A k�lyk�k sz�ne sz�let�skor egy�ltal�n nem jellemzõ, t�bbnyire teljesen feket�k, k�kek vagy m�s sz�nûek. Tipikus ismertetõjel a pof�n, a szem k�r�l �s az orr alatt tal�lhat� �gynevezett ez�st szak�ll, ez azonban csak a sz�let�s ut�n n�h�ny napig figyelhetõ meg, k�sõbb eltûnik. Az ez�st szõrsz�lak csak 2-3 hetes kor ut�n jelennek meg. Ezut�n is csak el�gg� szab�lytalanul n�vekednek, s a 6-8 hetes kismacsk�k emiatt szinte foltosak. A n�vend�kek sz�ne csak f�l�ves korukban v�lik jellemzõv�.

V�r�s-gy�ngyh�zsz�nû k�mea perzsa: A k�me�t kor�bban v�r�s-csincsill�nak is nevezt�k, mivel nagyon hasonl�tanak egym�sra. A k�mea alapsz�n�nek jellege genetikai szempontb�l alapvetõen k�l�nb�zik a csincsilla perzs��t�l. Szemsz�ne csak a s�t�tnarancst�l a r�zv�r�s sz�nig v�ltozhat. A k�mea fõ ismertetõjelei a pof�n, a v�gtagokon, a h�ton �s a farok felsõ r�sz�n tal�lhat� spriccelt szõrsz�lak (spriccelt: szõrv�gi pigment�lts�g). Az aljszõrzetben, tov�bb� az �llon, a f�lpamacsokon, a nyaki gall�ron, a mellkason, a hason �s a farok als� fel�let�n a szõrsz�lak teljesen feh�rek.

V�r�s �rny�kolt k�mea perzsa: Az alapsz�n �s a spriccelts�g jellege szerint a jelenlegi fajtale�r�sok �sszesen 12 k�meavari�nst k�l�nb�ztetnek meg. A k�me�n�l a sz�nintenzit�s alapj�n k�t fõ csoport k�l�n�thetõ el: a gy�ngyh�zsz�nû k�mea (a szõrzet 1/8 r�sze spriccelt), �s az �rny�kolt k�mea (a szõrzet 1/3-a spriccelt). Az eur�pai stantard a v�r�s, a kr�msz�nû, a teknõctarka �s a k�k-teknõctarka vari�nsokat fogadja el. A cirmos rajzolat legfeljebb - alig l�that� nyomokban - az arcon �s a v�gtagokon fordulhat elõ. A leggyakoribb a v�r�s �s a kr�msz�nû k�mea, mindkettõnek r�zsasz�nûek a talpp�rn�i. Az egy�b sz�nû k�mea ritka jelens�g. Ha a spriccelts�g a szõrsz�l hossz�nak fel�n�l nagyobb szakaszra terjed ki, akkor v�r�s-f�stsz�nû vagy kr�m-f�stsz�nû v�ltozatokr�l besz�l�nk. A f�stsz�nû perzsa szõrzete a szõrhossz fel�tõl eg�szen 2/3-�ig lehet spriccelt. A k�mea k�lyk�ket r�viddel a sz�let�s�k ut�n nem lehet a tiszta feh�r �llatokt�l megk�l�nb�ztetni. Csak a m�sodik h�ten kezdenek sz�nezõdni.

Fekete-ez�st cirmos perzsa: Egyike a legr�gebben ismert perzsa-sz�nv�ltozatoknak. A sz�p fejt�pus�, t�k�letes �benfa-fekete, cirmos rajzolat� �s jellemzõ szemsz�nû perzsa-macska kiteny�szt�se nem k�nnyû feladat. A teny�szt�sben csak nagyon korl�tozott m�rt�kben keresztezik a fekete-ez�st cs�kos macsk�t az egy�b perzsav�ltozatokkal. K�v�natos a z�ld szemsz�n. Hasonl�an a csincsillamacsk�khoz a szem k�r�li szõrzet fekete, az orrt�k�r t�glapiros, szint�n fekete szeg�llyel.

Fekete cirmos perzsa: Minden cirmos vari�ns k�z�s tulajdons�ga, hogy az egyes szõrsz�lakon �gynevezett zon�lis pigment�lts�g alakul ki. A g�n jelenl�te a pigment szintenk�nt v�ltakoz� ar�ny� lerak�d�s�t okozza a szõrsz�lakban �gy azokon jellemzõ pigmentgyûrûk (gyûrûz�tts�g) l�that�. Ez a cirmos mint�zat adja saj�tos �s jellemzõ k�lsej�ket. A fekete cs�kos alapsz�n aranybarna t�nus�, kis v�r�sesbarn�val, ezen l�t-hat� a fekete mint�zat. Az �letkor elõrehaladt�val a szõrzet s�t�tedik. A szemek r�z-vagy s�t�t narancssz�nûek, a szemh�j feket�vel szeg�lyezett. A gyûrûz�tt szõrû cirmos perzsav�ltozatok k�z�l elismert sz�nek m�g a k�k, a csokol�d�-, a lila, a v�r�s �s kr�msz�nû cs�kos. Minden cirmosvari�ns k�lyke egysz�nû amikor megsz�letik, mind�ssze a v�gtagokon �s a has oldal�n van n�mi cs�kozotts�g. A cirmos rajzolat csak 4-6 h�napos korban alakul ki teljesen. Min�l s�t�tebb a kismacska k�zvetlen sz�let�s ut�ni sz�ne, ann�l jobb lesz a felnõttkori mint�zata.

K�k cirmos perzsa: Az egyik legvonz�bb �s legelragad�bb cirmos vari�ns a k�k cs�kos perzsamacska. A bund�ja alapsz�ne �s rajzolata k�z�tti ellent�t igen l�tv�nyos. A szõrzet alapsz�n�t elef�ntcsont-t�nus� halv�nyk�k szõrsz�lak adj�k, amelyen a rajzolat s�t�tk�k. A k�k cs�kos csak m�rv�nyozott (pillang�rajzolat�) v�ltozatban ismert. A k�k cirmos szeme a s�t�t narancssz�ntõl a r�zsz�nig v�ltozik, a szemh�jakat s�t�tk�k keretek szeg�lyezik. A s�t�t r�zsasz�nû orrt�k�r szeg�lye szint�n s�t�tk�k, a talpp�rn�k sz�rk�sk�kek. Ez a sz�nv�ltozat csak nemr�giben jelent meg a teny�szetekben. A k�k cirmos perzsa pof�j�n a k�lsõ szemzugt�l kiindulva 2-3 spir�lis vonal h�z�dik, a homlokon n�h�ny f�ggõleges, M betûre eml�keztetõ cs�k tal�lhat�. A szemek k�z�tt t�bb - az orrig leh�z�d� - vonal tal�lhat�, amelyek a fejen �t a h�tig ny�lnak. A h�t k�zep�n h�rom p�rhuzamos szalag tal�lhat�, amelyekbõl egy tov�bbi keskenyebb, lefel� fut� szalag is kiindul. Ha az ezek k�z�tti t�vols�g szalagnyi, akkor a cirmosmint�zatot tigriscs�kozotts�gnak nevezik. Ha a cs�kozotts�g a v�llakon k�r alak�, a test oldal�n pedig ov�lis mint�j�, �s az �gy kialakul� rajzolat kiter�tve a pillang� sz�rnyaira eml�keztet, akkor m�rv�nyozotts�gr�l (pillang�mint�zatr�l) besz�l�nk. A k�k cirmos mellsõ �s h�ts� l�bai teljes hosszukban keresztir�nyban cs�kosak, a farok szab�lyosan cs�kos, a v�ge s�t�t.

V�r�s cirmos perzsa: Ma a leggyakrabban teny�sztett v�ltozat. Cirmosrajzolata az erõsen s�t�tv�r�stõl a mahag�nisz�nig v�ltozik, vil�gospiros alapon. Meg�t�l�sekor d�ntõ t�nyezõ a k�t sz�n harm�ni�ja, a kettõ k�z�tti kontraszt. L�nyeg�ben teljesen mindegy, hogy tigriscs�kozottak vagy m�rv�nyozottak. A v�r�sh�z hasonl�an a v�r�s cirmos perzs�n�l is zavar�an hat mindenf�le feh�r folt az �llon, a mellkason �s a farokv�gen. Ezek a ki�ll�t�sokon pontvesztes�get jelentenek.

Csincsilla perzsa: Fõ ismertetõjele a fedõszõrsz�lak utols� nyolcad�ban mutatkoz� spriccelts�g, amelyek csak egyes helyeken, �gy a h�ton, a test oldal�n, a fejen, a f�leken �s a fark felsõ r�sz�n jelennek meg. A leggyakoribb fekete-ez�st csincsillav�ltozatn�l a szemek a feket�tõl a feket�sbarn�ig szeg�lyezettek. A t�bbi sz�nv�ltozatn�l a mindenkori alapsz�nnel �sszhangban a szem k�rny�ke k�k, barna vagy levendulasz�nû. A t�glapiros orrt�k�r k�rnyezete a szemek k�r�li szõrzet sz�n�hez hasonl�, ugyanilyen t�nus�ak a talpp�rn�k is.

�rny�kolt ez�st perzsa: Az �llat mellkas�nak, has�nak �s fark�nak als� fel�lete spriccelts�gtõl mentes, teljesen h�feh�r. A csincsillav�ltozat ez�st�sen feh�r macska benyom�s�t kelti, az �rny�kolt ez�st perzsa emellett jeges, f�mes csillog�st is mutat. A szemek z�ldek vagy t�rkizk�kek. Az �rny�kolt ez�st macsk�n�l n�gy sz�nv�ltozatot k�l�nb�ztet�nk meg: fekete, k�k, csokol�d�- �s lila sz�nt. Az alapsz�nekkel �sszhangban van a szem, a t�glapiros orrt�k�r keret�nek �s a talpp�rn�knak a sz�ne. Valamennyi csincsilla �s �rny�kolt ez�st vari�ns k�lyke felnõttkori sz�n�n�l sokkal s�t�tebb t�nussal j�n vil�gra. Szõrzet�k j�val r�videbb, mint a t�bbi perzsak�ly�k�. Az elsõ spriccelt szõrsz�lak csak 4-6 h�ttel a sz�let�s�k ut�n jelennek meg. A szemsz�n legkor�bban 6 h�napos korban alakulhat ki, de �ltal�ban csak a m�sodik �vben nyeri el v�gleges sz�n�t. A csincsilla perzs�k bõre nagyon finom, ez�rt a szõrzet �pol�s�n�l �vatosnak kell lenn�nk.

Fekete-feh�r perzsa: A k�tsz�nû (bikol�r) perzs�k kor�bban nagyon elterjedtek voltak, ma m�r kev�s van belõl�k. Mind�ssze azt k�vetelik meg a bikol�r perzs�kt�l, hogy a k�t elt�rõ sz�n (azaz a feh�r �s valami m�s megengedett sz�n) meghat�rozott ar�nyban jelentkezzen, emellett egys�gesnek, mindenf�le rajzolatt�l vagy cs�kozotts�gt�l mentesnek kell lennie. Megk�vetelik tov�bb�, hogy a k�t sz�n j�l k�r�lhat�rolt �s harmonikusan elosztott ter�leteket k�pezzen. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy mindk�t sz�nnek meg kell jelennie az arcon (itt k�v�natos az �gynevezett l�ngnyelv is), mind a n�gy v�gtagon �s adott esetben a farkon is. L�ngnyelvnek nevezik azt a mint�t, amikor az arcon feh�r cs�kocska vagy h�romsz�g alak� folt tal�lhat�.

K�k-feh�r perzsa: A bikol�r perzs�k egyik sz�nvari�nsa, amely genetikailag a fekete-feh�rbõl vezethetõ le. A k�k-feh�r sz�nkombin�ci� nagyon kedvelt. A bikol�r perzs�k szemsz�n�re vonatkoz� k�vetelm�nyek nagyon szigor�ak; s�t�t narancs- vagy r�zsz�nûek lehetnek. Talpp�rn�i �s orrt�kr�k, a feh�r sz�nûekhez hasonl�an, r�zsasz�nûek lehetnek. Jelenleg a fajtaszabv�ny a k�tsz�nû perzsa hat k�l�nb�zõ sz�nv�ltozat�t enged�lyezi. Ezek a fekete-feh�r, a k�k-feh�r, a v�r�s-feh�r, a kr�m-feh�r, a csokol�d�-feh�r �s a lila-feh�r vari�nsok. Genetikai szempontb�l ezek igen �rt�kes �llatok, mivel ut�daik, megfelelõ p�ros�t�s eset�n, t�k�letes bikol�r sz�nkombin�ci�j�ak.

V�r�s-feh�r perzsa: K�t tov�bbi bikol�r perzsa v�ltozat is nagyon elterjedt: ezek a v�r�s-feh�r �s a kr�m-feh�r perzsamacsk�k. Mindk�t sz�nv�ltozaton gyakran l�that� a sz�nes szõrter�letek jelentõs cs�kozotts�ga vagy �rny�kolts�ga, ami nagym�rt�kben cs�kkenti az �llatok teny�sz�rt�k�t. A szabv�ny a s�t�tnarancst�l a r�zsz�nig v�ltoz� szemsz�nt �r elõ. Elsõsorban a v�r�s �s kr�msz�nû perzs�k teny�szt�se sor�n jelennek meg a k�l�nf�le r�vid orr� egyedek. Ezek orrt�ve �s maga az orr is rendk�v�l lapos, �s szinte a szemek magass�g�ban tal�lhat�. A kidomborod� homlokon kitapinthat� p�p tal�lhat�. Ugyanilyen m�rt�kben domborodnak elõ a pofacsontok is, �gy az orr oldaln�zetbõl alig l�that�. Anat�miai szempontb�l az ilyen fejt�pusn�l a csontozat torzul�s�r�l besz�l�nk. Az orr jelentõs ler�vid�l�se miatt az orr �s az �llcsont hi�nyos fejletts�gû. Az �llatok rendszerint erõsen k�nnyeznek, mivel a szembõl az orrny�l�sukba vezetõ k�nnycsatorn�juk a torzul�s k�vetkezt�ben elz�r�dik. Gyakran megfigyelhetõ a csukasz�j�s�g vagy csukafogazat, ami azt jelenti, hogy a szab�lyosan kifejlõd�tt �llka-pocs a ler�vid�lt �llcsont el� ny�lik.

Teknõctarka perzsa: Az 1900-ban rendezett ki�ll�t�son bukkantak fel elõsz�r. Az�ta igen nagy n�pszerûs�gnek �rvendenek, sz�muk jelentõs. A teknõctarka sz�n genetikai okokb�l csak a nõst�nyeken fordul elõ, �s azok p�ros�t�s�ra �gy mindenkor m�s sz�nû h�met kell haszn�lni. A teknõctarka macsk�kn�l a fekete �s a v�r�s k�l�nb�zõ �rnyalatai az elõ�r�sos sz�nek. A fekete �s a v�r�s sz�nû foltoknak a testfel�leten egyenletesen elosztva, ar�nyosan, egym�st�l j�l elhat�roltan kell megjelenni�k. K�v�natos �s ugyanakkor rendk�v�l tetszetõs is, ha az arc egyik fele s�t�t, a m�sik fele vil�gosabb, �s ugyanakkor a s�t�t r�szen vagy a homlokon v�r�s vagy kr�msz�nû l�ngnyelv tal�lhat�. A feh�r sz�nt, a kifejezett tigriscs�kozotts�got vagy a cirmos szõrsz�lak jelenl�t�t a b�r�k pontlevon�ssal b�ntetik. A k�lyk�k sz�ne csak 4-6 h�napos korban vagy m�g k�sõbb, l�nyeg�ben a szõrv�lt�skor tisztul ki, ilyenkor megszaporodnak a v�r�s szõr-sz�lak is. Egy tov�bbi g�n hat�s�ra a k�k sz�nv�ltozat is l�trej�het.

Teknõctarka-feh�r perzsa: Ha fekete, k�k, v�r�s, kr�m-teknõctarka, k�k-kr�msz�nû perzsanõst�nyeket bikol�r h�mekkel p�ros�tunk, akkor egyes esetekben nagyon �rdekes sz�n, a feh�rrel kombin�lt teknõctarka is megjelenhet. Olyan teknõctarka macsk�r�l van sz�, amelyiken pluszk�nt feh�r foltok is tal�lhat�k, a macsk�nak �gy kell kin�znie, mintha beleesett volna a tejesed�nybe. Az Egyes�lt �llamokban 1956-t�l ismerik el a v�ltozatot. A feh�r foltok jelenl�te a h�ton, a hason, a v�gtagokon, a mellkason �s l�ngnyelv form�j�ban a pof�n is k�v�natos. E sz�nvari�ns is csak nõst�nyeken jelenhet meg.

K�k-teknõctarka-feh�r perzsa: Igen keresettek a macskabar�tok k�z�tt. A nagy kereslet ellen�re ilyen macska csak ritk�n sz�letik. Ehhez ugyanis az egysz�nû nõst�nyt k�t-sz�nû kand�rral, vagy ellenkezõleg, k�tsz�nû, teknõctarka-feh�r vagy trikol�r nõst�nyt egysz�nû kand�rral kell p�roztatni. A h�rom sz�n eloszl�s�t illetõen a k�k-teknõctarka-feh�r macsk�n�l a szabv�ny azt �rja elõ, hogy mindh�rom sz�nnek ter�letileg ar�nyosan elosztva, z�rt foltokban kell megjelennie. A h�romsz�nû v�ltozatn�l az orrt�k�r �s a talpp�rn�k sz�rk�sk�kek vagy r�zsasz�nûek, rajtuk n�ha sz�rk�sk�k pettyezetts�g l�that�.

K�k-kr�msz�nû perzsa: A teknõctarka perzs�kb�l egy tov�bbi vari�ns a k�k-kr�msz�nû perzsa sz�rmaztathat�. Az eredetileg fekete sz�n a megfelelõ g�n hat�s�ra k�kre, a v�r�s pedig kr�msz�nûre v�ltozott. Mindk�t sz�n eset�ben a kisebb foltok is elfogadhat�k, de a sz�nek azonos m�rt�kû kevered�se, az �gynevezett mel�rozotts�g m�g mindig nagyra �rt�kelt tulajdons�g. A k�k-kr�msz�nû perzs�k 1920 �ta ismertek Eur�p�ban. �n�ll� sz�nv�ltozatk�nt 1930-ban szabv�nyos�tott�k. Napjainkban az egyik legkedveltebb sz�nv�ltozatok k�z� tartozik. Ebben a sz�nkombin�ci�ban sem l�tezik h�mivar� egyed. A k�k-kr�msz�nû kismacsk�k sz�let�s�kkor csaknem teljesen k�k sz�nûek. Kr�msz�nû szõrsz�laik n�veked�s�k sor�n fokozatosan megszaporodnak, kialakul a k�v�nt mel�rozotts�g.

F�kajegyû perzsa: Az akromel�ni�s jegy az arcon, a f�leken, a v�gtagokon, a mancsokon �s a farkon jelentkezõ erõteljesebb pigment�lts�g. Ez a s�t�tebb t�nus az �llatnak saj�tos, d�moni k�lsõt k�lcs�n�z, ez�ltal egyes ragadoz�macska-fajokhoz v�lik hasonl�v�. Az akromel�ni�s jegyek k�l�nb�zõ sz�nûek lehetnek. A legkontrasztosabb v�ltozat k�z�l�k a s�t�tbarna jegyû perzsa, ahol a szõr b�zs alapsz�ne �s az eml�tett testr�szek s�t�t- vagy v�r�sesbarna akromel�ni�s elsz�nezõd�se erõsen elt�r egym�st�l. A jegyek s�t�tbarna sz�n�t gyakran hasonl�tj�k a f�kapr�m sz�n�hez, innen ered az elnevez�s is. Enn�l a v�ltozatn�l az orrt�k�r �s a talpp�rn�k sz�ne a jegyek s�t�tbarna t�nus�val egyezik meg. Gyakran elõfordul, hogy a b�zs alapsz�n erõteljesen megs�t�tedik. Ha ez m�r fiatal �llatokon �szlelhetõ, akkor jelentõs hib�r�l van sz�, ezek a kismacsk�k idõsebb korukban t�l s�t�tek lesznek, ez a b�r�latkor pontlevon�st eredm�nyez.

K�k jegyû perzsa: Testfel�p�t�se ugyanolyan, mint a t�bbi perzs��, r�vid �s z�m�k. Gyakoriak azonban az olyan �llatok, amelyekn�l a ny�l�nks�g nagym�rt�kû. A k�k jegyek harmonikusan eg�sz�tik ki a szõrzet jeges k�ktõl lil�ba j�tsz� alapsz�n�t. A sz�nv�ltozat orrt�kre �s talpp�rn�i a szõrzet �s a jegyek sz�n�vel �sszhangban palak�kek. Szemei �ltal�ban sz�p k�k t�nus�ak, �sszhangban a pr�m sz�n�vel.

Csokol�d� jegyû perzsa (colourpoint): A k�k szemsz�n �s a r�vid orr csak ritk�n jelenik meg egy�ttesen, holott �ppen ez a k�t tulajdons�g k�l�n�sen jellemzõ �s megk�v�nt. A csokol�d�sz�nû colourpoint alapsz�ne elef�ntcsontsz�n, ezen l�that�k a csokol�d�sz�nû jegyek. Az orrt�k�r tejcsokol�d�-, a talpp�rn�k pedig fah�j- vagy csokol�d�sz�nûek. A lila jegyû perzsa szõr�nek alapsz�ne magn�liafeh�r, orrt�kre �s talpp�rn�i levendula-r�zsasz�nûek.

V�r�s jegyû perzsa: Az egyik legtetszetõsebb v�ltozat, csak a hetvenes �vek k�zep�tõl l�that� gyakrabban. A sz�nv�ltozaton cs�kozotts�g l�that�. Ilyen cirmos mint�zat t�bbnyire a homlokon �s a mellsõ l�bakon figyelhetõ meg. Ez azzal magyar�zhat�, hogy a v�r�s sz�n �r�klõd�s��rt felelõs g�n gyakran �sszekapcsol�dik a cs�kozotts�g�rt felelõs g�nnel. Teljesen s�vmentes v�r�s sz�nû macska csak ritk�n l�that�. A colourpoint perzs�k leggyakoribb hib�ja, hogy a szõrzet alapsz�ne �s az akromel�ni�s jegyek k�z�tt gyenge a kontraszt.

Kr�msz�nû perzsa: A v�r�s jegyû perzs�t�l csak az akromel�ni�s ter�letek sz�nt�nus�ban k�l�nb�znek, orrt�kre �s talpp�rn�i ugyanolyan sz�nûek. A v�r�s v�ltozat� macska akromel�ni�s jegyei meleg narancssz�nûek, a kr�msz�nûn�l pedig pasztellkr�msz�nûek. A szõrzet alapsz�ne a v�r�sn�l magn�liafeh�r kr�msz�nû �rnyalattal, a kr�mn�l teljesen kr�mfeh�r. A colourpoint kismacsk�k valamennyi v�ltozata sz�nes jegyek n�lk�l j�n a vil�gra, mind�ssze leendõ sz�n�nek �rnyalat�t figyelhetj�k meg. A jegyek s�t�tebb sz�nezõd�se legkor�bban hathetes �letkorban jelenik meg. A colourpoint kismacsk�t �ltal�ban a f�lek k�z�tt el�ll� szõrsz�lakr�l lehet felismerni.

Teknõctarka jegyû perzsa: Az alapsz�nt�nus szerint n�gy v�ltozat k�l�n�thetõ el: f�ka-, k�k, csokol�d�sz�nû �s lila-teknõctarka. Legfontosabb felt�tel, hogy a v�r�s �s a kr�msz�nû foltok j�l l�that�an elk�l�n�ljenek. Az orrt�k�r �s a talpp�rn�k a f�kasz�nû-teknõctarka colourpointn�l barna, r�zsasz�nû vagy r�zsasz�nû barna pettyezetts�ggel. A k�k-teknõctark�n�l viszont sz�rk�sk�kek r�zsasz�n pettyezetts�ggel. A csokol�d�sz�nû teknõctarka colourpoint perzs�k orrt�kre �s talpp�rn�i csokol�d�- vagy r�zsasz�nûek, vagy a kettõ kombin�ci�ja. A lila-teknõctark�n�l a levendula- �s a r�zsasz�n, illetve a levendula pettyezetts�gû r�zsasz�n a jellemzõ az eml�tett testfel�letekre. Tapasztalt macskatart�k szerint ezek az �llatok �l�nkek, de nyugodtabb term�szetûek, mint a szi�miak. Magabiztosak, hat�rozottak, de erõsen k�tõdnek az emberhez �s k�rnyezet�hez, legt�bbsz�r kicsit k�nyesek. Egy-egy alomban a t�bbi perzsav�ltozathoz hasonl�an 3-4 k�ly�k tal�lhat�, amelyet az anyamacska gondosan õriz. A n�vend�kek az egy�b perzs�khoz k�pest valamivel kor�bban, nyolc h�napos koruk k�r�l v�lnak ivar�rett�.

Cirmos jegyû perzsa: Az alapsz�n valamint a pof�n, a f�leken, a v�gtagokon, a mancsokon, farkon l�võ akromel�ni�s jegyek sz�nei alapj�n a colourpointnak �sszesen h�sz v�ltozata ismert. A cirmos jegyû perzsa alapsz�ne teljesen azonos a t�bbi v�ltozat�val, csak cirmos jegyekkel gazdag�tott. A szõrzet alapsz�n�nek a lehetõ legvil�gosabbnak kell lennie, az akromel�ni�s jegyek cs�kozotts�g�nak hangs�lyozottan �s j�l kivehetõen kell l�tszani, k�l�n�sen a szemek, az orr �s a pofa t�j�k�n. S�t�t foltnak kell l�tszani az �llon �s a szemek f�l�tt, ahol a tapint�szõr�k n�vekednek. A farkon a sz�nezõd�snek megfelelõ gyûrûk tal�lhat�k, a farokv�g t�nusa a gyûrûk sz�n�vel meg-egyezõ. A v�gtagok el�lsõ fel�lete is cs�kozott, amely fõleg a mellsõ l�bakon kifejezett. A colourpoint perzs�ra jellemzõ s�t�tk�k szem enn�l a v�ltozatn�l is mag�t�l �rtetõdõ.