Ha �gy d�nt�nk, hogy otthonunkat macsk�val osztjuk meg, az elhat�roz�st alaposan meg kell fontolni, mert arra is kell gondolni, hogy az elk�vetkezend� mintegy 12-13 �vben a macska teljes m�rt�kben r�nk lesz utalva. A k�ly�kmacsk�k igen elragad�ak, sokszor neh�z ellen�llni a v�gynak, hogy az ember hirtelen elhat�roz�ssal mag�hoz vegyen egyet. M�gis, csak akkor tegy�k ezt, ha a sz�nd�k a macska megtart�s�ra komoly, ha az eg�sz csal�d szeretettel �s meg�rt�ssel fog vele foglalkozni �s �gy v�gleges otthonra tal�l.

A macska igen alkalmas kedvenc �llatnak olyan csal�dban is, ahol nem t�l apr� gyermekek is vannak. �rdekesebb �s �rtelmesebb t�rs, mint az aranyhal vagy tekn�s, viszont kevesebb id�t, mozg�steret k�vetel mag�nak, mint a kutya. Szobatisztas�ga k�zismert �s az �ltal�nos hit ellen�re nincs sz�ks�ge korl�tlan szabads�gra, �ppen ellenkez�leg, sz�vesen alkalmazkodik a csal�d �letk�r�lm�nyeihez �s a lak�sban val� �lethez is.

B�rmilyen vonz� is a k�ly�kmacska, m�rlegeln�nk kell, hogy lehet�s�geinken bel�l vajon megfelel� �letform�t tudunk-e sz�m�ra biztos�tani. Arra is gondolni kell, hogy hamarosan feln� �s ig�nyei eg�szen m�sok lesznek. Ha napk�zben hossz� �r�kra egyed�l kell hagynunk, helyesebb ha k�t alomtestv�rt fogadunk be, �gy soha nem lesz egyed�l. A lak�sban tartott macska a mag�ny szorongat� �rz�s�t�l f�l�nk, visszah�z�d� vagy esetleg agressz�v lesz.

A legt�bben ma m�g sz�nalomb�l fogadnak be k�ly�k vagy feln�tt macsk�t. Ezek az �llatok ny�lv�n nem kapt�k meg a fert�z� betegs�gek elleni v�d�olt�sokat �s a f�regtelen�t� szereket sem. Majdnem biztos, hogy bolh�sak �s m�s parazit�kt�l is szenvedhetnek. Ez�rt �rdemes ellen�rz� vizsg�latra vinni az �llatorvoshoz, aki beadja a v�d�olt�st �s tan�csot ad a parazit�k elleni v�dekez�s m�dj�r�l.

Azt is meg kell fontolni, hogy n�st�nyt vagy kand�rt tartsunk-e. A n�st�nyek gyeng�debbek, kisebbek �s takarosabbak, mint a h�mek, de az ivar�rett kor ut�n megkezd�dik vel�k a gond.

A ny�rv�gi n�st�nyek kor�n (ak�r m�r 5-6 h�napos korban) megkezdik az ivarz�st (december-janu�r a sz�let�st k�vet� �vben) �s ez nagyj�b�l 14 napos ciklusokban ism�tl�dik. Ha m�dja van, ilyenkor kisz�kik �s p�rt keres mag�nak. �vente k�t-h�rom almot is sz�lhet, �gy �let�ben ak�r sz�z nem v�rt �s gyakran otthontalans�gra �t�lt ut�dnak adhat �letet. Ha vigy�zunk r�, �s nem engedj�k ki, akkor egyr�szt meglehet�sen ideg�l� n�gy-�t napot kell vele �tv�szeln�nk, m�sr�szt a k�rny�k kand�rjai "veszik" az ember sz�m�ra nem �szlelhet� szagjelz�seit �s erre reag�lva b�z�s vizelet�kkel �sszefr�csk�lik otthonunk k�rny�k�t.

A feln�tt h�m tart�sa sok kellemetlens�ggel j�r. Ivar�rett kor�ra (kb. 12 h�) kialakul a n�st�nyek h�v�s�t �s fels�gter�lete hat�rai megjel�l�s�t szolg�l� fr�csk�l�si szok�sa, amelyhez vizelet�t haszn�lja. Ha teheti, csavarog, a k�rny�k kand�rjaival �lland� csat�roz�sban �ll, sebeket �s s�r�l�seket szerez, �s rendszerint ennek az �letm�dnak v�gzetes baleset vet v�get. Ha szabad kij�r�sa nincs, panaszos ny�vog�s�val, b�z�s fr�csk�l�s�vel �let�nket pokoll� teheti.

Ivartalan�t�s

Ha a macsk�t kedvencnek tartjuk, tulajdonk�ppen mindegy, hogy milyen nem�, mert mind az �llatv�delem, mind a macska �rdekei �gy k�v�nj�k, hogy ivartalan�ttassuk.

N�st�nyekn�l az ivartalan�t�st hat h�napos kor ut�n v�geztethetj�k el. A n�st�nyek ivartalan�t�sa a petef�szkek elt�vol�t�s�t jelenti, a m�t�tet �llatorvos v�gzi altatott �llaton. A varratok kiv�tel�re a m�t�t ut�n �t-hat nappal ker�l sor.

Sajnos ma m�g szakmai k�r�kben is meglehet�sen elterjedt az a t�vhit, hogy helyesebb megv�rni, am�g a n�st�ny egyszer sz�l �s csak az ut�n szabad a m�t�tet elv�geztetni. Ezt semmif�le tudom�nyos bizony�t�k nem t�masztja al�, s�t tapasztalati t�ny, hogy azok a macsk�k (mind n�st�ny, mind h�m eset�ben), amelyeket feln�tt korban ivartalan�tottak, hajlamosabbak az elh�z�sra, mint azok amelyek a m�t�ten ivar�r�s el�tt estek �t.

H�mekn�l az ivartalan�t�s a her�k elt�vol�t�s�t jelenti. Term�szetesen ezt is csak �llatorvos v�gezheti altatott �llaton. A m�t�t k�vetkezm�nyeit az �llat egy nap alatt kiheveri, k�rh�zi �pol�sra �s ut�kezel�sre nem szorul. Az ivartalan�t�st h�mekn�l is hat h�nap ut�n v�geztethetj�k el.

Term�szetesen annak sincs semmi akad�lya, hogy a macsk�t (ak�r n�st�ny, ak�r h�m) k�s�bb, feln�tt korban, ivartalan�ttassuk.

Azonban az ivartalan�t�s el�tt h�rom h�ttel fontos a macsk�t beoltatni fert�z� b�lgyullad�s (panleukopenia) ellen, hogy az esetleges k�rh�zi fert�z�st�l meg�vjuk!

Az ivartalan�tott macsk�k nagyobb vonzalommal viseltetnek gazd�juk ir�nt, nem k�v�nnak oly sok id�t t�vol t�lteni a h�zt�l, j�t�kos kedv�ket feln�tt korban is megtartj�k, �let�k kiegyens�lyozottabb, der�sebb �s �lettartamuk �ltal�ban hosszabb mint a t�bbi macsk��.