Ha úgy döntünk, hogy otthonunkat macskával osztjuk meg, az elhatározást alaposan meg kell fontolni, mert arra is kell gondolni, hogy az elkövetkezendő mintegy 12-13 évben a macska teljes mértékben ránk lesz utalva. A kölyökmacskák igen elragadóak, sokszor nehéz ellenállni a vágynak, hogy az ember hirtelen elhatározással magához vegyen egyet. Mégis, csak akkor tegyük ezt, ha a szándék a macska megtartására komoly, ha az egész család szeretettel és megértéssel fog vele foglalkozni és így végleges otthonra talál.

A macska igen alkalmas kedvenc állatnak olyan családban is, ahol nem túl apró gyermekek is vannak. Érdekesebb és értelmesebb társ, mint az aranyhal vagy teknős, viszont kevesebb időt, mozgásteret követel magának, mint a kutya. Szobatisztasága közismert és az általános hit ellenére nincs szüksége korlátlan szabadságra, éppen ellenkezőleg, szívesen alkalmazkodik a család életkörülményeihez és a lakásban való élethez is.

Bármilyen vonzó is a kölyökmacska, mérlegelnünk kell, hogy lehetőségeinken belül vajon megfelelő életformát tudunk-e számára biztosítani. Arra is gondolni kell, hogy hamarosan felnő és igényei egészen mások lesznek. Ha napközben hosszú órákra egyedül kell hagynunk, helyesebb ha két alomtestvért fogadunk be, így soha nem lesz egyedül. A lakásban tartott macska a magány szorongató érzésétől félénk, visszahúzódó vagy esetleg agresszív lesz.

A legtöbben ma még szánalomból fogadnak be kölyök vagy felnőtt macskát. Ezek az állatok nyílván nem kapták meg a fertőző betegségek elleni védőoltásokat és a féregtelenítő szereket sem. Majdnem biztos, hogy bolhásak és más parazitáktól is szenvedhetnek. Ezért érdemes ellenőrző vizsgálatra vinni az állatorvoshoz, aki beadja a védőoltást és tanácsot ad a paraziták elleni védekezés módjáról.

Azt is meg kell fontolni, hogy nőstényt vagy kandúrt tartsunk-e. A nőstények gyengédebbek, kisebbek és takarosabbak, mint a hímek, de az ivarérett kor után megkezdődik velük a gond.

A nyárvégi nőstények korán (akár már 5-6 hónapos korban) megkezdik az ivarzást (december-január a születést követő évben) és ez nagyjából 14 napos ciklusokban ismétlődik. Ha módja van, ilyenkor kiszökik és párt keres magának. Évente két-három almot is szülhet, így életében akár száz nem várt és gyakran otthontalanságra ítélt utódnak adhat életet. Ha vigyázunk rá, és nem engedjük ki, akkor egyrészt meglehetősen idegölő négy-öt napot kell vele átvészelnünk, másrészt a környék kandúrjai "veszik" az ember számára nem észlelhető szagjelzéseit és erre reagálva bűzös vizeletükkel összefröcskölik otthonunk környékét.

A felnőtt hím tartása sok kellemetlenséggel jár. Ivarérett korára (kb. 12 hó) kialakul a nőstények hívását és felségterülete határai megjelölését szolgáló fröcskölési szokása, amelyhez vizeletét használja. Ha teheti, csavarog, a környék kandúrjaival állandó csatározásban áll, sebeket és sérüléseket szerez, és rendszerint ennek az életmódnak végzetes baleset vet véget. Ha szabad kijárása nincs, panaszos nyávogásával, bűzös fröcskölésével életünket pokollá teheti.

Ivartalanítás

Ha a macskát kedvencnek tartjuk, tulajdonképpen mindegy, hogy milyen nemű, mert mind az állatvédelem, mind a macska érdekei úgy kívánják, hogy ivartalaníttassuk.

Nőstényeknél az ivartalanítást hat hónapos kor után végeztethetjük el. A nőstények ivartalanítása a petefészkek eltávolítását jelenti, a műtétet állatorvos végzi altatott állaton. A varratok kivételére a műtét után öt-hat nappal kerül sor.

Sajnos ma még szakmai körökben is meglehetősen elterjedt az a tévhit, hogy helyesebb megvárni, amíg a nőstény egyszer szül és csak az után szabad a műtétet elvégeztetni. Ezt semmiféle tudományos bizonyíték nem támasztja alá, sőt tapasztalati tény, hogy azok a macskák (mind nőstény, mind hím esetében), amelyeket felnőtt korban ivartalanítottak, hajlamosabbak az elhízásra, mint azok amelyek a műtéten ivarérés előtt estek át.

Hímeknél az ivartalanítás a herék eltávolítását jelenti. Természetesen ezt is csak állatorvos végezheti altatott állaton. A műtét következményeit az állat egy nap alatt kiheveri, kórházi ápolásra és utókezelésre nem szorul. Az ivartalanítást hímeknél is hat hónap után végeztethetjük el.

Természetesen annak sincs semmi akadálya, hogy a macskát (akár nőstény, akár hím) később, felnőtt korban, ivartalaníttassuk.

Azonban az ivartalanítás előtt három héttel fontos a macskát beoltatni fertőző bélgyulladás (panleukopenia) ellen, hogy az esetleges kórházi fertőzéstől megóvjuk!

Az ivartalanított macskák nagyobb vonzalommal viseltetnek gazdájuk iránt, nem kívánnak oly sok időt távol tölteni a háztól, játékos kedvüket felnőtt korban is megtartják, életük kiegyensúlyozottabb, derűsebb és élettartamuk általában hosszabb mint a többi macskáé.