Szi�mi

"Az embernek az�rt van sz�ks�ge macsk�ra, hogy f�lelem n�lk�l simogathasson egy ragadoz�t" - mondta egyszer L�onor Fini, a franci�k legnagyobb macskaszeretõje. �gy tetszik, a szi�mi macsk�kkal kapcsolatban k�tszeresen is igaz ez a meg�llap�t�s: vonz�, egzotikus, elragad� l�ny valamennyi. Amikor lapulnak, k�pzelt, vagy val�di �ldozatuk ut�n futnak, fa�gakra k�sznak, vagy egyszerûen csak a tûzõ napon s�ttetik magukat, a szi�mi macsk�k azz� v�lnak, amik: val�di, kicsiny�tett ragadoz�kk�, �m szem�kben a gazda ir�nti odaad� szeretet f�nylik. A szi�mit egyesek mut�ci�nak tartj�k, m�sok �gy v�lik, hogy a nyugat-afrikai aranymacska (Profelis temmicki) lesz�rmazottja. Mindenesetre D�l-�zsia buddhista templomaiban ma is ott �l szabadon a burma macsk�val egyetemben. A k�rd�s ink�bb az, hogy ker�lt Keletrõl - Eur�p�ba? Nos, ha igaz, Sir Owen Gould, az V. Rama szi�mi kir�ly mellett szolg�latot teljes�tõ brit nagyk�vet figyelt fel ezekre a macsk�kra 1884-ben. Hazavitt k�t csokol�d�sz�nû p�ld�nyt Angli�ba, �s egyik lesz�rmazottjuk az 1888-as londoni macskaki�ll�t�son "A legszebb macska" c�met nyerte el. Mozg�kony, eleven, k�v�ncsi term�szetû �llat, meglehetõsen k�nyes �s ig�nyes. Alkalmazkod�k�pess�ge viszont eg�szen rendk�c�li. Legvonz�bb tulajdons�ga a gazd�ja ir�nti - n�ha t�lzott! - szeretet. A gondoskod�st, t�rõd�st, kedvesked�st t�lfût�tt ragaszkod�ssal honor�lja.

F�kasz�nû szi�mi: szõrzete igen r�vid, finom tapint�s�, meleg kr�msz�nû, h�tuls� r�sz�n enyh�n s�t�tbe hajl�, a gyomor �s a mellkas t�j�k�n vil�gosabb. A szõrv�gek m�ly f�kabarn�k.

Csokol�d�sz�nû szi�mi: elef�ntcsontsz�nû test, a szõrv�gek meleg kaka�-, az orr �s a mancsok fah�jsz�nûek. Szemei s�t�tk�kek. Az erõteljes farokgyûrûz�tts�g hiba.

F�kajegyû szi�mi (seal-point): Kontrasztos sz�nezõd�sû, ez a szõrzet alapsz�n�bõl a pof�n, a f�leken, a farkon, a v�gtagokon jelentkezõ s�t�tebb pigment�lts�gb�l (ezt nevezz�k akromel�ni�nak) ad�dik. A legismertebb sz�n a f�kajegyû, mert itt a legkifejezettebb a sz�nkontraszt. A jegyek a f�ka sz�n�re eml�keztetnek, s�t�tbarn�k, a szõrzet alapsz�ne b�zs, de a h�ton megengedett a s�t�tebb t�nus is. Az orrt�k�r �s a talpp�rn�k sz�ne szint�n f�kabarna.

K�k jegyû szi�mi: Elõsz�r 1894-ben tesznek r�la eml�t�st, �n�ll� sz�nv�ltozatk�nt 1936-ban ismert�k el. Teste hossz�, k�z�pnagy, v�gtagjai hossz�ak, karcs�ak, a h�ts�k hosszabbak az elsõkn�l. Ennek k�sz�nhetõ, hogy a h�t vonala nem egyenes lefut�s�, hanem h�trafel� enyh�n emelkedik. A mancsok kicsik �s ov�lisak, fark�nak m�r a t�v�n�l v�konynak kell lennie, a vaskos farok s�lyos hib�nak sz�m�t. Feje k�z�pnagy, hossz�k�s, sz�les, a homloka egyenes vonal�, az orr ir�ny�ban elkeskenyedik. F�le nagy �s sz�les. Szeme s�t�tk�k �s mandula form�j�. Szõre r�vid �s f�nylõ, testre simul�, alapsz�ne gleccserfeh�r vil�gosk�k t�nussal.

Csokol�d�jegyû szi�mi: A szi�mi 18 k�l�nb�zõ sz�nv�ltozata ismert, a csokol�d�jegyû szi�mi alapsz�ne elef�ntcsont, akromel�ni�s jegyeik tejcsokol�d�-barn�k, ugyanilyen sz�nû az orrt�kr�k �s a talpp�rn�ik is. A szabv�nyos�t�sra 1949-ben ker�lt sor. A hason l�võ s�t�t foltok hib�nak minõs�lnek, pontlevon�ssal b�ntetik. A f�ka- �s csokol�d�sz�nû szi�mik n�pszerûs�gi indexe az ut�bbi idõben rohamosan cs�kken, sz�muk ennek megfelelõen egyre kevesebb.

Lila jegyû szi�mi: Az akromel�ni�s jegyek az�rt csak a f�leken, a pof�n, a v�gtagokon, a farkon figyelhetõk meg, mert itt rosszabb a szervezet v�rell�t�sa, n�h�ny tized fokkal alacsonyabb ezen testr�szek hõfoka. Azoknak a macsk�knak s�t�tebb a szõre, akik huzamosabb ideig �lnek hidegebb helyen vagy t�len a szabadban vannak. Ha egy szi�mi tart�san magas hõm�rs�kletû helyen �l, akkor szõrzete kev�sb� lesz t�m�tt, �s vil�gosabb t�nus�v� v�lik. Minden szi�mi szemsz�ne s�t�tk�k, a vil�gos szemsz�nû egyedeket nem szabad tov�bb teny�szteni. A szi�mikn�l gyakran elõfordul kancsals�g, ami komoly hib�nak sz�m�t �s �r�klõdik, ez�rt szint�n ki kell õket z�rni a teny�szt�sbõl. Elõfordulhat idõszakos kancsals�g is, ami izgalom (ki�ll�t�son) vagy betegs�g k�vetkezt�ben l�p fel. A szi�mi nem sz�vesen van egyed�l, f�lt�keny a t�bbi macsk�ra �s az emberekre is. Az emberi hangra v�laszol, besz�des cica, intelligenciaszintje magas, k�nnyen idom�that� �s tan�that� k�l�nb�zõ tr�kk�kre. Gyorsan hozz�szokik a p�r�z �s a nyak�rv visel�s�hez, �gy ak�r p�r�zon is vezethetõ. A n�pes alom m�r k�r�lbel�l 5 h�napos korra ivar�rett� v�lik, t�zel�skor hangosan ny�vognak, elsõsorban a kand�r rekedt hangja tud ideges�tõv� v�lni. A lila jegyû szi�mi bund�ja k�kesfeh�r, enyhe r�zsasz�nes �rnyalattal, az akromel�ni�s jegyek sz�rk�s r�zsasz�nûek. A k�t sz�n kiss� hidegg� teszi a macsk�t. A talpp�rn�k �s az orrt�k�r sz�ne levendula-r�zsasz�nû.

V�r�s jegyû szi�mi: A teknõctarka szi�mib�l alakult ki az hatvanas �vekben, �n�ll� v�ltozatk�nt 1966-ban ismert�k el. A szõre alapsz�ne piszkosfeh�r, enyh�n kr�mes �rnyalattal. Az akromel�ni�s jegyek v�r�sek, a talpp�rn�k �s az orrt�k�r sz�ne r�zsasz�nû. A legt�bb v�r�s sz�nû szi�mi h�mivar�.

Kr�msz�nû szi�mi: Amerik�ban csak a f�kajegyû, a k�k, a csokol�d�sz�nû �s a lila szi�mit sorolj�k a fajt�ba, az �sszes t�bbi v�ltozatot csak sz�nes jegyû r�vid szõrûnek tekintik. A kr�mjegyû v�ltozatot el�g k�sõn, 1973-ban szabv�nyos�tott�k. Mint minden kr�msz�nû v�ltozatot, ezt is a v�r�s sz�nt halv�ny�t� g�n k�zbeiktat�s�val hozt�k l�tre. A ki�ll�t�sokon m�g csak n�h�ny p�ld�ny tal�lhat�. A szõrzet alapsz�ne kr�mfeh�r, ezen pasztell jegyek figyelhetõek meg. Orrt�kre �s talpp�rn�i is r�zsasz�nûek.

Cirmos jegyû szi�mi: 1983-ig hib�s sz�nûnek tekintett�k, �s nem vehettek r�szt a teny�szt�sben. Elõ�r�s, hogy a szõrzet alapsz�ne min�l vil�gosabb - �rny�kolts�gt�l mentes - legyen, de a maszk a szem k�r�l �s az orron erõsen cs�kozottnak kell lennie. A szemh�j fekete kell legyen, a faroknak pedig kicsinek, �s egysz�nû cs�csban kell v�gzõdnie. A k�lyk�k vil�gos sz�nûek sz�let�skor, az akromel�ni�s jegyek k�thetes korban kezdenek elõtûnni elõsz�r az orron, majd a f�lkagyl�n. Hat�rozott sz�nezõd�s egy�ves korban jelentkezik, a n�vend�kekn�l farka n�ha cs�kozott �s gyûrûs, ami a n�veked�s sor�n fokozatosan eltûnik.