A macska hziastsa hossz idt vett ignybe. Megszeldtse akkorra tehet, amikor az ember fladta a nomd letformt s letelepedett. A helyhez ktttsg a macska szmra is kedvezbb letfeltteleket teremtett.
A macskt az kori Egyiptomban - mintegy 2500 vvel idszmtsunk eltt - istenknt tiszteltk. Egyiptom hatalmt a Nlus-vlgyi terletek termkenysge alapozta meg. A magtrakban trolt szemes termnyt a macska vta a rgcslktl s az ott menedket keres kgykat is rtalmatlantotta.
A hzimacska eljutott a vilg ms tjaira is. Az kori grgk s rmaiak az egyiptomiakhoz hasonlan tiszteltk.
A keresztny egyhz erteljesen lpett fel ez ellen a pogny szoks ellen. Elterjedt az a hit, hogy az rdg s a boszorknyok a macska alakjt ltik magukra. Emiatt a kzpkorban sok macskt gettek meg vagy puszttottak el klnfle mdszerekkel. Mindez a patknyok s az egerek tmeges elszaporodshoz vezetett, ezek az llatok pedig klnfle jrvnyos megbetegedseket terjesztettek. Az egyhz szndka ellenre az emberek jra felismertk a macska ldsos tevkenysgt. Ez megvltoztatta az emberek nzeteit, a macska tartsa egyre termszetesebb vlt. Sok uralkod, ppa s bboros kedvenc llata volt a macska (pldul a francia Richelieu bboros 14 macskt tartott), npszersge egyre ntt.
Az els hossz szr macskkat krlbell a XVI. szzadban hoztk Eurpba a Kzel-Keletrl. Szaporodsuk emberi beavatkozs nlkl folyt. A mlt szzad vgn kezdtk el a szabvnynak megfelel llatok szndkos keresztezst s tovbbtenysztsre val kivlasztst. A tenyszllatok sszehasonltsa s rtkelse cljbl klnfle macskakilltsokat kezdtek rendezni. A vilgon az els killtst egy angol macskaklub - a National Cat Club - szervezte, ahol 170 nstnyt s kandrt mutattak be. Ntt az rdekldk s a macskatenysztk szma, akik jabb s jabb sznvltozatokat s fajtkat tenysztettek ki.
E kedvenc llat kpes viszonozni a gazdja szeretett, ezrt kzelsge gazdagtja az ember rzelmi lett. |