Keleti r�vid szõrû macsk�k

Feh�r keleti r�vid szõrû: Testfel�p�t�se hasonl�t a szi�mi�hoz, b�r akromel�ni�s jegyek nem l�that�k rajta. Sz�ne az eg�sz test�n egys�ges, szõrzet�nek s�rga �rnyalatt�l mentes, ragyog� feh�rnek kell lennie, az orrt�k�r �s a talpp�rn�k r�zsasz�nûek, szeme ragyog� k�k. Ha a szemsz�n nem k�k, a macsk�t kiz�rj�k a tov�bbi teny�szt�sbõl. Azokra az �llatokra is ez v�r, akikn�l a feh�r sz�n mellett megjelenik a s�kets�g is, ez ugyanis �r�klõdõ tulajdons�g, tov�bb� azokat a nõst�nyeket is kiz�rj�k, akik fekete foltosfejû ut�dot hoznak a vil�gra.

K�k keleti r�vid szõrû: Eleg�ns testû, �l�nk v�rm�rs�kletû, kedves term�szetû, probl�mamentes macskafajta. Szõrzet�nek sz�ne csillog� vil�gosk�k, orrt�kre �s talpp�rn�i palak�kek, a szeme z�ld, a s�rg�t m�r nem fogadj�k el. Az amerikai szabv�ny enged�kenyebb: a z�ld mellett a borosty�nsz�nt is elfogadja.

Fekete keleti r�vid szõrû: K�zepes testnagys�g�, hossz�, v�kony teste van. A v�gtagjai ar�nyosan hossz�ak, a h�ts�k valamennyivel hosszabbak, a mancsok ov�lisak, a farok hossz� �s hegyes. Szõrzete ragyog�an fekete, orrt�kre �s talpp�rn�i szint�k feket�k. A v�gleges szõrsz�n el�g k�sõn, 2-3 �ves korban alakul ki, �rny�kolts�g nem fogadhat� el. A fajta rendk�v�l f�rge, nagyon j�l m�szik, j�t�kos �s emberhez ragaszkod�.

Levendula-lila keleti r�vid szõrû: Feje hossz�, �k form�j�, orra kism�retû, �lla erõs, kicsi, szeme almaz�ld, ferde v�g�s�, egym�st�l viszonylag t�vol �lõ. A kancsal �llatokat itt is kiz�rj�k a teny�szt�sbõl. F�le nagy, egym�st�l t�vol tûz�tt, szõrzete l�gy, vil�gossz�rke, kev�s r�zsasz�nnel keverve, az orrt�k�r �s a talpp�rn�k levendula-r�zsasz�nûek, hivatalosan csak el�g k�sõn, 1972-ben ismert�k el. Ha feh�r szõrsz�lak fordulnak elõ fõleg a mancsokon �s a szem k�r�l, az �llatot ki kell z�rni a tov�bbi teny�szt�sbõl.

Barna havanna r�vid szõrû: Ez a legr�gebben ismert (1888) keleti r�vid szõrû v�ltozat. Szõrzete a szõrsz�lak t�v�tõl a v�g�ig egysz�nû, a fekete, feh�r szõrsz�lak, a foltoss�g �s cs�kozotts�g kiv�tel�vel a barna minden �rnyalata megengedett. Feje hossz�, homloka ferde lefut�s�, orrt�v�ben m�lyed�s tapinthat�. Az orrt�k�r �s a tapint�szõr�k barna, a talpp�rn�k fah�jr�zsasz�nûek. 3 k�ly�k j�n a vil�gra egy alomban, vil�gosabb sz�nnel, mint amilyen felnõttkorban v�rhat�. Bund�juk n�ha cs�kos vagy v�r�s �rnyalat�, ez idõvel eltûnik. �ltal�ban egy bizonyos szem�lyhez k�tõdnek, viszont fontos tudnunk, hogy a kuty�k nem kedvelik ezt a fajt�t. El�g magas kort, ak�r 13-17 �vet is �lhetnek. Testfel�p�t�se hasonl�t a szi�mi�hoz, b�r akromel�ni�s jegyek nem l�that�k rajta. Sz�ne az eg�sz test�n egys�ges, szõrzet�nek s�rga �rnyalatt�l mentes, ragyog� feh�rnek kell lennie, az orrt�k�r �s a talpp�rn�k r�zsasz�nûek, szeme ragyog� k�k. Ha a szemsz�n nem k�k, a macsk�t kiz�rj�k a tov�bbi teny�szt�sbõl. Azokra az �llatokra is ez v�r, akikn�l a feh�r sz�n mellett megjelenik a s�kets�g is, ez ugyanis �r�klõdõ tulajdons�g, tov�bb� azokat a nõst�nyeket is kiz�rj�k, akik fekete foltosfejû ut�dot hoznak a vil�gra.