Szib�riai Erdei Macska

A szib�riai macsk�k k�zepes termet�ek, a kand�rok �tlagos s�lya 6-8 kg k�z�tt van. Gyakori a cirmos mint�zat�, ezek k�z�l is a makr�la cirmos a legelterjedtebb. Hossz� test�k,hossz� z�szl�s farkuk, klasszikusan sz�p fej�k �s v�zhatlan bund�juk van. A sz�r�ket elegend� hetente egyszer j�l �tf�s�lni.

A szib�riai nagyon emberk�zpont�, ez�rt a cic�ink vel�nk, csal�dtagk�nt �lnek. Soha nem z�rjuk �ket ketrecbe, vagy k�nyszer�tj�k r�juk akaratunkat. A napi j�t�k elengedhetetlen, m�g ha nincs is kedv�nk hozz�, �k kik�vetelik maguknak! :-)

N�h�ny cica m�g apport�rozni is szeret, ak�r a kuty�k.

De a l�nyeg nem is az,hogy mit j�tszunk, a gazdikkal val� k�z�s tev�kenys�g a fontos. Ezek a cic�k nagyon kedvesek, szeretnek ismerkedni, bar�ts�gosak. M�g a kuty�kkal is j�l kij�nnek!

A szib�riai fajta sz�rmaz�s�t tekintve Oroszorsz�gb�l, a felett�bb zord Szib�ri�b�l ered. A feljegyz�sek szerint m�r 1000 �ve el�fordult, s a n�phagyom�ny szerint az orosz kolostorok k�rny�k�n jelentek meg, s leltek otthonra. Fokozott mozg�sig�ny�k nem �rte be a kolostorokkal, felfel� v�gytak: �p�let tornyai, gerend�i, oszlopai voltak a kedvenc helyeik, itt m�szk�ltak �r�k hosszat, szeml�lt�k a kolostorba bet�r�ket. F�rges�g�kkel, �l�nk �rdekl�d�s�kkel hat�rozott sz�nfoltot jelentettek e k�rnyezetben.

El�fordul�suk az eur�pai �s �zsiai ter�leten jelent�s.

Bels� tulajdons�gai k�zt kiemelend� az intelligencia, mely a tekitet�kb�l is �rad. H�s�ges, bar�ts�gos, j�t�kos, szeretetre �hes. Nem kifejezeten besz�des t�pus, de ha m�gis, akkor csak finoman teszi.

Er�s, kit�n� ment�lis �s fizikai kond�ci�nak �rvend, k�zepesen nagy termet�, massz�v fel�p�t�s� cirmancs. De ink�bb kerekded benyom�st kelt, mint sz�gletest. Feje k�zepesen nagym�ret�, a fejtet� lapos, a koponyatet� sz�les, az �llkapocs ir�ny�ban lefel� haladva finoman elkeskenyed�. A pofacsont nem kiemelked�. A f�l k�zepesen nagy, sz�les alap�, a szemek nagyok, kerek form�j�ak. A feln�ttkori szemsz�n s�rga, z�ld, a colorpoint eset�ben k�k.

A farok a test hossz�n�l valamivel r�videbb, t�ben sz�les. �ltal�nos megjelen�s�ben v�ve a bunda m�rs�kelten hossz�, de a v�llakon �s a mellkas als�bb r�sz�n t�m�tt �s r�videbb. A nyak k�r�l d�s nyakfodor l�that�. Bund�juk h�rmas r�tegz�d�s�, vastag aljsz�rzettel, melynek �rdekess�ge, hogy v�zleperget�.