Macska amyloidosis

�sszefoglal�s:

A macsk�k amyloidosisa �ltal�ban ritka b�ntalom, id�sebb macsk�kban azonban viszonylag gyakori bonclelet a hasny�lmirigy-szigetek amyloidosisa. Ennek f� amyloid feh�rj�je egy, a hasny�lmirigy b�ta-sejtjei �ltal az inzulinhoz hasonl�an termelt term�szetes protein kikrist�lyosodott fibrill�ris hasad�si term�ke. Ez a szigeti amyloidprekurzor-proteinnek („insular amyloid precursor protein”, IAPP) vagy amylinnek nevezett protein az inzulinhoz �s a glukagonhoz hasonl�an hormonhat�ssal b�r. A macsk�k egy r�sz�n�l az emberi II. t�pus� cukorbetegs�ghez hasonl� megjelen�s� diabetes mellitus alakulhat ki, �gy ezekkel az esetekkel a gyakorlatban is tal�lkozhatunk. A macsk�k m�sik leggyakoribb amyloidlerak�d�ssal j�r� megbeteged�se az �n. reakt�v (m�sodlagos, sziszt�m�s) amyloidosis, ami AA-amyloidnak nevezett feh�rjeterm�szet� anyag lerak�d�s�val j�r. A val�sz�n�leg recessz�v m�don �r�kl�d� famili�ris zavar meglehet�sen gyakran fordul el� viszonylag fiatal abessz�n �s szi�mi fajt�j� macsk�kban. Az abessz�nokban els�dlegesen a vese vel��llom�ny�ban alakul ki amyloidlerak�d�s, aminek k�vetkezt�ben a megbetegedett �llatok id�lt veseel�gtelens�g t�neteit mutatj�k. Szi�mi macsk�kban els�sorban a m�j �rintetts�ge jelenti a f� probl�m�t, ami m�jreped�shez �s hirtelen elhull�shoz vezethet.