Els�sorban a h�zi�llatok betegs�ge, de vadon �l� �llatok is megkaphatj�k. A veszetts�ghez hasonl� t�netekkel j�r� v�rusos betegs�g a kuty�kn�l �s a macsk�kn�l mindig hal�los kimenetel�. A v�rus az embert nem beteg�ti meg. Kedvenceink nyers sert�sh�s vagy patk�nyok elfogyaszt�s�val fert�z�dhetnek.

A k�rokoz� a l�tsz�lag eg�szs�ges sert�sben is jelen lehet. Ha ilyen sert�sh�st (f�leg g�g�t) a kutya vagy a macska elfogyaszt, r�vid id�n bel�l megbetegedhet. Az els� t�netek �ltal�ban 3-4 nappal a k�rokoz� szervezetbe ker�l�s�t k�vet�en jelentkeznek, �s f�leg az idegrendszeri t�netek domin�lnak. A kuty�k ingerl�kenyekk� v�lnak, ny�lfoly�s, bizonytalan j�r�s alakulhat ki. Jellemz� t�net a k�m�letlen vakar�z�s, amely kezdetben a sz�jsz�glet �s a fej t�j�k�n, k�s�bb az eg�sz testen megfigyelhet�. A vakar�z�s olyan m�rt�ket is el�rhet, hogy a kutya b�rdarabokat harap ki mag�b�l, illetve esetenk�nt �ncsonk�t�sok is lehets�gesek. Az �lveszetts�gn�l a veszetts�ggel ellent�tben �llkapocsb�nul�s nem alakul ki. A beteg �llat 1-2 napon bel�l b�nul�sos t�netek k�z�tt elhullik.

Macsk�kban felt�n� a b�s�ges ny�lz�s, a keserves ny�vog�s, a pupill�k egyenl�tlen t�gass�ga �s esetleg izomg�rcs�k jelentkez�se. A megbetegedett macsk�k is kiv�tel n�lk�l elhullanak.

A betegs�get kuty�kon �s macsk�kon nem lehet gy�gy�tani, ez�rt a megel�z�sre kell fektetni a hangs�lyt. Sert�sh�st vagy bels�s�geit kiz�r�lag f�zve vagy s�tve adjuk kedvenceinknek. Sert�s- �s vaddiszn�h�st nyersen etetni nem szabad! Megb�zhat� vakcin�s v�delem nem �ll rendelkez�sre