Macskák fertőző bélgyulladása (panleukopénia)

A macskák nagy ragályozó képességű, lázas általános tünetekkel, hasmenéssel, hányással, kiszáradással és erős leukopéniával (fehérvérsejtszám csökkenése a vérben) járó fertőző betegsége.
Előfordulás	Világszerte előfordul, a macskafélék igen gyakori fertőző betegsége. Nálunk is régóta ismert.
Járványtan	A vírus a beteg macskákból főként a bélsárral, de egyéb váladékokkal is nagy mennyiségben ürül. A fertőzés a macskák közvetlen érintkezésével, de közvetett úton és ragályfogó tárgyak közvetítésével is létrejön. Fogékony macskák között a fertőzés gyorsan terjed.
Kórfejlődés	A szájon át vagy belégzéssel felvett vírus a torok nyirokszöveteiben szaporodik el, majd a viraemiát okoz. Ezt követően a vírus nagymértékben elszaporodik a vérképző szervek sejtjeiben és a bél hámsejtjeiben. Ezek károsításával a fehérvérsejtek számának csökkenését és bélgyulladást okoz.
Tünetek	A lappangási idő többnyire 4-5 nap. Heveny esetekben nagyfokú elesettség, magas 41-42 C fokos láz, gyakori hányás, majd hasmenés és ezek következményeként súlyos kiszáradás alakul ki. A bőr rugalmatlan, ráncokba emelhető. Fiatal macskák a betegség heveny formájában gyakran már azelőtt elhullanak, mielőtt a hasmenés kialakulna.
Megelőzés	A betegség a macskák vakcinázásával megelőzhető. Erre a célra élő és inaktivált (elölt) vakcinák egyaránt rendelkezésre állnak. Az élő törzset tartalmazó vakcinák előnye, hogy az ellenanyagok a vakcinázás után néhány nap múlva megjelennek, vemhes macskáknak viszont nem adhatók.