Macskk fertz blgyulladsa (panleukopnia)
A macskk nagy raglyoz kpessg, lzas ltalnos tnetekkel, hasmenssel, hnyssal, kiszradssal s ers leukopnival (fehrvrsejtszm cskkense a vrben) jr fertz betegsge.
|
Elforduls |
Vilgszerte elfordul, a macskaflk igen gyakori fertz betegsge. Nlunk is rgta ismert.
|
Jrvnytan |
A vrus a beteg macskkbl fknt a blsrral, de egyb vladkokkal is nagy mennyisgben rl. A fertzs a macskk kzvetlen rintkezsvel, de kzvetett ton s raglyfog trgyak kzvettsvel is ltrejn. Fogkony macskk kztt a fertzs gyorsan terjed.
|
Krfejlds |
A szjon t vagy belgzssel felvett vrus a torok nyirokszveteiben szaporodik el, majd a viraemit okoz. Ezt kveten a vrus nagymrtkben elszaporodik a vrkpz szervek sejtjeiben s a bl hmsejtjeiben. Ezek krostsval a fehrvrsejtek szmnak cskkenst s blgyulladst okoz.
|
Tnetek |
A lappangsi id tbbnyire 4-5 nap. Heveny esetekben nagyfok elesettsg, magas 41-42 C fokos lz, gyakori hnys, majd hasmens s ezek kvetkezmnyeknt slyos kiszrads alakul ki. A br rugalmatlan, rncokba emelhet. Fiatal macskk a betegsg heveny formjban gyakran mr azeltt elhullanak, mieltt a hasmens kialakulna.
|
Megelzs |
A betegsg a macskk vakcinzsval megelzhet. Erre a clra l s inaktivlt (ellt) vakcink egyarnt rendelkezsre llnak. Az l trzset tartalmaz vakcink elnye, hogy az ellenanyagok a vakcinzs utn nhny nap mlva megjelennek, vemhes macskknak viszont nem adhatk.
| | |