A fizik�lis vizsg�lat: a k�relõzm�ny alapos kik�rdez�s�tõl az �llat alapos �tn�z�s�ig, �ttapint�s�ig tart. Ezt k�veti a v�rv�tel. A v�rvizsg�lat eredm�ny�bõl az egyes szervek �llapot�ra lehet k�vetkeztetni, ezek megfelelõ mûk�d�se az altat�s elõfelt�tele. A v�rvizsg�latb�l sokr�tû k�vetkeztet�s vonhat� le. Csak egy p�ld�t szeretn�k a szeml�ltet�s kedv��rt bemutatni. Bizonyos m�jbetegs�gek rejtetten fejlõdnek, semmif�le t�net�k sincsen. A v�r anal�zise azonban seg�thet kiszûrni a rendelleness�get. Ha a szervezetet stressz �ri   - ilyen pl. egy altat�s is -,  lelassul mûk�d�se. A m�j feladatai k�z� tartozik az altat�szer lebont�sa is. A rosszabb hat�konys�ggal mûk�dõ szerv kevesebb anyagot k�pes lebontani, teh�t sokkal kisebb mennyis�gû, illetve csak k�m�lõbb �sszet�telû altat�szer adhat�. A kering�s elb�r�l�s�ra szolg�l a sz�v EKG �s ultrahangos vizsg�lata. Az altat�s sor�n a kering�s szerveire is fokozott terhel�s h�rul, ez�rt e szervrendszer teherb�r�s�nak mût�t elõtti meg�t�l�se nagyon fontos. A t�dõ is fokozott ig�nybev�telnek van kit�ve a mût�t sor�n, ez�rt e szerv rendelleness�g�nek gyan�ja eset�n mellkasi r�ntgent is k�sz�t�nk. Az �sszes vizsg�lat k�z�s ki�rt�kel�se ut�n d�nt�nk az egyed altathat�s�g�r�l. Fontosnak tartom megjegyezni, hogy nagyon kev�s �llatot nem minõs�t�nk altathat�nak. Rendszeresen oper�lunk biztons�ggal 15-16 �ves s�lyos sz�vbeteg ebeket is, ez esetben azonban az altat�si protokollt m�g fokozottabb k�r�ltekint�ssel kell v�gezni.

A biztons�gos mût�ti altat�st szolg�lj�k: az egyedre lebontott, kivizsg�l�s sor�n kialak�tott altat�si protokoll, a magas szintû technika alkalmaz�sa az altat� �s l�legeztetõ g�pekn�l, lehetõ legt�bb �letfunkci�t figyelõ berendez�s haszn�lata. A legbiztons�gosabban akkor altatunk, ha teljes m�rt�kben kontroll�lhatjuk az �lõ szervezet min�l t�bb �letfunkci�j�t. E t�ma sokr�tûs�ge miatt csak egy p�ld�t eml�ten�k. Egy idõs sz�vinfarktusos kutya gennyes m�h�t el kellett t�vol�tani. Az elõzetes vizsg�latok eredm�nyei alapj�n legsz�vesebben altathatatlannak minõs�tett�k volna a beteget, de az �letmentõ beavatkoz�st el kellett v�gezn�nk. Az altat�s a k�vetkezõk�ppen zajlott: a l�gz�st gy�gyszerekkel le�ll�tottuk, altat�g�ppel automatikusan l�legeztett�k az �llatot, ellenõrizt�k a v�r oxig�ntartalm�t, a nagy erekben a v�rnyom�st, folyamatosan EKG-val figyelt�k a sz�vmûk�d�st. Az altat�szert a bel�gzett g�zba kevert�k. A gennyes m�het komplik�ci� n�lk�l elt�vol�tottuk �s az �breszt�s sikeresen megt�rt�nt.

K�vetkeztet�sk�ppen tal�n azt lehet kijelenteni, hogy nagyon kev�s az altathatatlan beteg, csak a megfelelõ m�dot kell kiv�lasztani. Egy minim�lis altat�si kock�zatot azonban a legnagyobb k�r�ltekint�ssel sem lehet kiz�rni.

�llatorvosi v�lem�ny

Az amerikai staffordshire terrierek �s a pit bull terrierek t�bb egy�b fogad�sos k�zdelmekre is felhaszn�lt kutyafajt�val egy�tt olyan fajtacsoportot k�peznek, amelyek szeml�lõ �ltal nem elk�l�n�thetõk. Az eml�tett fajt�k harci kedvben �s v�rm�rs�kletben eddigi tapasztalatom szerint semmiben nem k�l�nb�znek. �llatorvosi rendelõben emberekkel �ltal�ban b�k�sen viselkednek, de bizonyos egyedeik t�mad�konyak, agressz�vek. Ha embert t�madnak, akkor olyan s�lyos, n�ha hal�los s�r�l�seket tudnak okozni nagy nyomat�k� harap�sukkal, hogy ezek az �llatok emberek k�zel�ben val� tart�sa folyamatos s�lyos vesz�llyel j�r. M�sik ebbel szemben szinte mindig agressz�ven l�pnek fel.

Az elm�lt �vekben rendszeresen tapasztaltuk azt, hogy a pit bull terrierrel kapcsolatos t�rv�nyi tilt�sok miatt amerikai staffordshire terrier fajt�j�v� neveztett�k �t a kutyatart�k ebeiket. Ez k�nnyen elv�gezhetõ, fel nem der�thetõ cselekm�ny a fent eml�tett fajtabeli hasonl�s�g miatt.

Bp., 2004-02-19
Dr. Varga J�zsef �llatorvos

Az �llatv�delemrõl

A napokban felkapott t�ma lett az �llatv�delemrõl, �llatok k�nz�s�r�l val� eszmecsere. Az okot az szolg�ltatta, hogy Fadd-Domboriban hal�lra k�noztak egy szerencs�tlen kuty�t. Az ilyen esetek sajnos rendszeresek, m�r nagyon idõszerû volt ennek a k�rd�snek a napirendre tûz�se. A rendelõi munka h�tk�znapjaiban is gyakran tal�lkozunk megk�nzott, vagy olyan s�lyosan helytelen�l tartott �llatokkal, ami m�r k�nz�s sz�mba megy. Ezekkel az esetekkel eddig semmit sem tudtunk tenni, mivel esetleges feljelent�s sor�n legfeljebb csak haragosokat gyûjt�tt�nk be, mintsem val�di, elrettentõ b�ntet�s kiszab�s�t kezdem�nyezhett�k volna. A jelenlegi �llatv�delmi t�rv�ny taglalja az �llatok k�nz�s�nak, helyetlen tart�s�nak fogalm�t, de nem b�ntetõ t�rv�nyk�nyv l�v�n enyhe p�nzb�rs�gon k�v�l semmi m�s szankcion�l�st nem tartalmazott. Tiszt�n l�t�s v�gett azt kell lesz�gezn�nk, hogy van egy megfelelõ �llatv�delmi t�rv�ny�nk, amely r�szletesen foglalkozik az �llatok jogaival, vel�k val� b�n�ssal, lesz�gezi, hogy az �llatok f�jdalmat �rezni, szenvedni k�pes �lõl�nyek. R�szletesen foglalkozik a nem kedvtel�sbõl tartott �llatokkal is. A kedvtel�sbõl tartott, mint fogalmat j�magam el�t�lem, mert �llatot nem kedvtel�sbõl, vagy hobbyb�l kell tartani, arra ott a k�peslapgyûjt�s. �llatot t�rsk�nt tartunk, �gy tal�n helyesebb: t�rs�llat. A haszon�llatok jogaival foglalkoz� r�sz is kimer�tõ, megfelelõen r�szletes. A k�s�rleti, vad�szott �llatokr�l is hosszasan sz� esik e t�rv�nyben. Nagyon fontos tudni, hogy az igaz�n durva �llatk�nz�sok nem olyanok, mint a Faddi eset, hanem nap mint nap elk�vetett s�lyos gy�trelmek, �ld�kl�sek a gazdas�gi haszon�llatokon. A haszon�llattart�s jelenleg ma Magyarorsz�gon p�nzhi�nnyal k�szk�dik, �llat�pol�k sokszor fill�rek�rt dolgoz� neh�z k�r�lm�nyek k�z�tt �lõ s�lyos alkoholgondokkal k�szk�dõ, m�skor k�m�letlenked�sre hajlamos emberek. Ilyen k�r�lm�nyek k�z�tt vil�gos mi�rt olyan gyakoriak a kih�g�sok. Az �llatsz�ll�t�s a k�vetkezõ ami sokszor nagyon durva b�n�smoddal szokott p�rosulni.

�j tapasztalatok az allergi�s megbeteged�sekrõl

M�r t�bbsz�r �rtekezt�nk a h�zi h�sevõink allergi�s megbeteged�seirõl, de a t�ma kifogyhatatlan beteganyaggal l�t el benn�nket, �gy ism�t �rdemel p�r sz�t e probl�mak�r.  Egyre t�bb az olyan beteg, amelyek m�r hosszas kezel�ssorozatok ut�n �llnak, �s tulajdonosaik az�rt hozz�k el õket, mert az addig alkalmazott m�dszer egyre kev�sb� hat�sos, vagy mert az injekci�s kezel�seket egyre gyakrabban kell alkalmazni, esetleg kezdenek jelentkezni az addig beadott gy�gyszereknek a mell�khat�sai.

Elõsz�ban p�r fontos t�nyt sz�gezn�k le az allergi�r�l. Ebekn�l e betegs�gcsoport h�tter�ben immunzavar h�z�dik meg. Ennek az esetek t�bbs�g�ben genetikai h�ttere van. Teh�t az allergi�s kuty�nknak feltehetõleg allergi�s ut�da fog sz�letni. Az ebek �s macsk�k allerg�n szerve fõk�nt a bõr�k. �gy nem asztm�s lesz a sz�jon �s orron �t bel�legzett allerg�nektõl az eb, hanem bõrbeteg. Ezek a t�netek jellegzetesek, �s szakavatott sz�m�ra j�l elk�l�n�thetõk.

P�r r�gi n�zetet el kell oszlatni, amelyek az allergi�s t�netekkel kapcsolatban, a k�ztudatban m�g mindig elterjedtek. Ezek k�z�l p�r p�lda: Az allergi�s bõrbeteg �llat t�netei elõfordulhatnak a k�lsõ hall�j�ratban a has alj�n, mind a n�gy v�gtag h�nalji ter�let�n, a v�gb�l k�rny�k�n, a t�rzs mindk�t oldal�n. A r�gi n�zet szerint sok ebnek az�rt lett a bûzmirigye elt�vol�tva, mert a f�l�t begyullasztotta, illetve az �llat allergi�j��rt ez felelt. Ez a t�tel nem �llja meg a hely�t. A bûzmiriggyel egy�tt a f�l is ugyanazon allergi�s ok miatt gyullad be. Az ilyen beteg bûzmirigyet gy�gyszeres kezel�ssel rendbe lehet hozni, term�szetesen egy�tt a gyulladt f�l is kezelendõ. Sokszor a s�lyos f�lgyullad�st mindenf�le gy�gyszerrel kezelgetik, de az teljesen figyelmen k�v�l   hagyj�k, hogy az eg�sz t�netegy�ttes h�tter�ben az allergia �ll.

Az allergi�s megbeteged�sek az egyike olyan jellegzetes b�ntalmaknak, amelyek nem mulaszthat�k el teljesen. T�netei jelentkez�sekor megfelelõ m�dszerrel kezelni kell a betegeket, gyakran egy �llatn�l m�s �s m�s idõszakban jelentkezõ b�ntalmain�l k�l�nb�zõ gy�gyszerrel. Az allergia lehet szezon�lis jellegû, egyes n�v�nyi polleneknek a levegõbe ker�l�s�nek megfelelõen. Ha a pollen eltûnik a k�rnyezetbõl, azt hihetj�k, hogy meggy�gyult a beteg. Sajnos egy �vre r� �jra kezdõdik az eg�sz. Ezek az �llatok m�g a szerencs�sebbek, mert eg�sz �vben tart� allergia is gyakori. Õk folyamatos gy�gyszerel�st ig�nyelnek.

Az allergi�s betegs�gek kezel�s�ben leghat�konyabb gy�gyszereknek sok a mell�khat�sa, de nem n�lk�l�zhetõk. Ez�rt olyan m�dszert dolgoztunk ki, hogy ezeket a mell�khat�sokat kik�sz�b�lj�k. Ennek az el�r�s�hez vonjuk beteg�nket folyamatos gondoz�sba, �gy nem engedj�k elhatalmasodni a t�neteket ez�rt kevesebb �s enyh�bb gy�gyszer elegendõ a t�netek f�ken tart�s�hoz. Ritk�n, fõleg a kezel�s elej�n alkalmazunk injekci�s k�sz�tm�nyeket, ezeket lev�ltjuk az egyedileg doz�rozott, �gy hat�konyabb, mell�khat�sokban szeg�nyebb tablett�s formul�kra. A gazdikkal feljegyz�st vezettet�nk betegeink �llapot�r�l, kezel�s�nek l�nyeges momentumair�l, hogy hat�konyan �rt�kelj�k ki a kiv�lasztott ter�pia sikeress�g�t. Mindezek seg�ts�g�vel a legmegfelelõbb, egyedre lebontott mell�khat�sokt�l mentes kezel�si strat�gia alak�that� ki. A gazdi akt�v seg�ts�ge n�lk�l vajmi keveset �r a gy�gy�t�si igyekezet�nk. Nincs is nagyobb k�sz�net ez�rt, mint az, hogy eb�nk p�r h�napja kihullott szõre �jra serken, �nmarcangol�sa, kapar�z�sa elm�lik.