Az altat�st megel�z�en minden esetben sz�ks�g van arra, hogy a "paciens" legal�bb 6 �r�t koplaljon (ez az enni- �s innival� teljes megvon�s�t jelenti), mert az altat�s sor�n ill. az �bred�skor h�nyhat, �gy az esetlegesen gyomorban lev� tartalmat f�lrenyelheti, ami t�d�gyullad�shoz vezethet. Term�szetesen kiv�telt k�peznek ez al�l azok az esetek, amikor a beavatkoz�ssal nem k�slekedhet�nk (pl. �letment� beavatkoz�sok). Ilyenkor az �llatorvos �s a gazdi fokozott figyelm�vel kiv�dhet�k a fent eml�tett kellemetlens�gek.

Az altat�s m�djai:

Altat�st k�tf�lek�ppen v�gezhet�nk:

1. R�vid ideig tart� beavatkoz�sokn�l lehet�leg v�n�san adott, megfelel� mennyis�g� gy�gyszerrel kell� ideig tart� �s kell� m�lys�g� alv� �llapot �rhet� el.
2. Hosszabb ideig tart� beavatkoz�sn�l egy v�n�san beadott r�vid ideig tart� altat�s (�n. premedik�ci�) ut�n a kell� m�lys�g� �s idej� alv�st altat�g�ppel t�rt�n� altat�ssal �rj�k el.

Az �bred�s

A beavatkoz�st k�vet�en a "paciens" viszonylag r�vid id�n bel�l fel�bred. Ez az altat�s m�dj�t�l, az �llat �letkor�t�l, eg�szs�gi �llapot�t�l f�gg�en �tlagosan 1 �s 2 �ra k�z�tt v�ltozhat, de id�s ill. m�jbeteg, vesebeteg �llatokn�l a teljes �ber �llapotig ak�r 10-12 �ra is eltelhet. Az altatott �llatot minden esetben fedett, meleg (legal�bb szobah�m�rs�klet�) helyen fektess�k le, mert az altat�k blokkolj�k a "paciens" h�k�zpontj�t, �gy hideg helyen az �llat kih�lhet.
Az �bred�st szinte minden esetben egy izgalmi �llapot k�s�ri, mely k�nyszermozg�sokban, s�r�sban, esetleg epilepsziarohamszer� r�ngat�z�sban nyilv�nul meg �s �ltal�ban r�vid ideig tart. Ez egy term�szetes reakci�, ami a gy�gyszer szervezetb�l t�rt�n� ki�r�l�sekor alakul ki. Ez�rt �bred� �llatot minden esetben f�ld�n, t�r�keny t�rgyakt�l t�vol kell elhelyezni az �bred�s id�szak�ra.
Ilyenkor h�ny�s is el�fordulhat (f�leg izomba t�rt�n� altat�s eset�n, amikor az �bred�si id�szak is hosszabb), ez�rt fokozottan kell �gyelni az esetleges gyomortartalom sz�j�regb�l t�rt�n� elt�vol�t�s�ra, �gy a f�lrenyel�s megel�z�s�re. Az �bred�s sor�n elengedhetetlen, hogy a j�sz�g el�l elvegy�nk minden enni- �s innival�t, hiszen a f�lrenyel�s vesz�lye az esetleges t�pl�lkoz�s sor�n is fenn�ll. Mindig tartsuk szem el�tt, hogy kedvenc�nk csak akkor kaphat enni vagy inni, ha teljesen mag�hoz t�rt. Ezt az id�pontot a biztons�g kedv��rt a m�t�tet k�vet� m�snap reggel�re szoktuk meghat�rozni.

Az altat�s sz�v�dm�nyei

Az altat�snak leggyakrabban k�tf�le sz�v�dm�nye lehet:

1. F�lrenyel�s az �bred�s sor�n: ezt m�r kor�bban r�szletezt�k �s ez a sz�v�dm�ny, ami kell� odafigyel�ssel kiv�dhet�
2. Id�s �llatokn�l a kor miatt nagyobb az altat�si kock�zat
3. Els�sorban arra hajlamos fajt�kn�l �s fiatal kuty�kn�l el�fordulhat, hogy az altat�st megel�z� vizsg�lat sor�n klinikailag nem l�that� okb�l (amit a szakirodalomban a csecsem�mirigy vissza nem fejl�d�s�vel indokolnak), az �llat az altat�sb�l nem �bred fel. Term�szetesen nagyobb az altat�s kock�zata azokn�l a j�sz�gokn�l, melyeket elh�z�d�, id�lt betegs�g miatt (pl. m�hgyullad�s, daganat stb.) kell altatni. Ilyen esetekben a tulajdonos m�rlegelhet, hogy ezt a kock�zatot a gy�gyul�s rem�ny�ben v�llalja-e.