Term�szetes, hogy a vizsg�lat k�lts�geit is tudni akarod, hiszen csak �gy tudod t�j�koztatni a tulajdonost. A szcintigr�fi�s vizsg�latok jelenlegi �r�t itthoni viszonyok k�z�tt is versenyk�pesnek gondoljuk, 2.000 - 3.500 Ft k�z�tt mozog, a pontos �sszeg f�gg az �llat testt�meg�tol �s a vizsg�lat t�pus�t�l. A haszn�lt radiofarmakont�l, valamint a vizsg�lat k�r�lm�nyeitol f�ggoen nagyon sokf�le t�pus� szcintigr�fi�s vizsg�lat ismert, ezek k�z�l az �ltalunk k�n�lt, Sz�modra v�rhat�an legkedveltebb vizsg�latok jellemzoit r�szletezz�k:

Pajzsmirigy szcintigr�fia (Thyroid scintigraphy)

Az �ltalunk ezid�ig leggyakrabban v�gzett szcintigr�fi�s vizsg�lat t�pus. A ^99mTcO₄^- injekt�l�sa ut�n, egy kb. f�l�r�s vizsg�lati proced�ra sor�n teljes morfol�giai (alak, nagys�g, helyezod�s, esetleges sz�mfeletti v. rendellenes helyezod�su lebeny) le�r�st �s k�pet adunk a szervrol, valamint a pajzsmirigy muk�d�s�rol (hypo-, eu- ill. hyperthyroid status) is. A pajzsmirigy szcintigr�fi�s vizsg�lat�nak indik�ci�i kuty�n �s cic�n hypo- �s hyperthyre�zis gyan�ja, torokt�j�ki duzzanatok (pajzsmirigy neopl�zia gyan�ja) eredet�nek eld�nt�se c�lj�b�l, illetve ismert pajzsmirigy betegs�g eset�ben a kezel�s hat�konys�g�nak ellenorz�s�re.

Csontszcintigr�fia (Bone scintigraphy)

A m�sodik legkedveltebb szcintigr�fi�s vizsg�lat. A ^99mTc MDP injekt�l�sa ut�n 2-3 �r�val statikus felv�telek k�pi �rt�kel�s�vel �s kvantitat�v ROI-technika felhaszn�l�s�val t�rt�nik az �rt�kel�s. A csontv�zrendszer gyullad�sos, metabolikus �s rosszindulat� elv�ltoz�sainak lokaliz�l�s�ra haszn�latos igen �rz�keny, korai felismer�sre alkalmas vizsg�lati m�dszer. Indik�ci�i kuty�n �s cic�n ortop�diai elv�ltoz�sok, oszteomyelitisz, primer �s metasztatikus eredetu csontdaganatok lokaliz�l�sa, valamint csontmut�tek ut�n a gy�gyul�s nyomonk�vet�se, az implant�tumok �ltal keltett gyullad�s, ill. kil�kod�si folyamatok �szlel�se. �ltal�nos v�lem�nyek szerint a felsorolt elv�ltoz�sok a radiol�giai jelek megjelen�se elott szcintigr�fi�s technik�val m�r megjelen�thetoek. Lovon a csontv�z rendszer traum�s elv�ltoz�sainak igen korai (2-3 �r�val a s�r�l�s ut�n !) lokaliz�l�s�ra haszn�lj�k elsosorban.

Gyullad�s szcintigr�fia (Inflammation scintigraphy)

A szcintigr�fi�s vizsg�latok leggyorsabban fejlodo t�pusa mind a hum�n, mind pedig az �llatorvosi klinikum ter�let�n. Az injekt�lt radiofarmakon t�bbf�le t�pus� lehet. Mi k�tf�le m�dszert tartunk alkalmasnak ilyen t�pus� vizsg�latra az �llatorvosi gyakorlatban; a jelzett saj�t feh�rv�rsejtek visszainjekt�l�s�n alapul� m�dszert (^99mTc HM-PAO-val jelzett feh�rv�rsejtek), illetve a ^99mTc jelzett immunglobulinnal v�gzett m�dszert. Mindk�t m�dszer alkalmas kutya, macska, l� �llatfajokon a l�gysz�veti �s csontsz�veti gyullad�sok lokaliz�l�s�ra �s kiterjedts�g�knek meg�llap�t�s�ra. Ismeretlen eredetu l�zas megbeteged�sek (g�ckeres�s), oszteomyelitisz, b�lgyullad�sok, fok�lis izomelv�ltoz�sok diagn�zis�ra k�l�n�sen �rz�keny m�dszer.

Vese szcintigr�fia (Renal scintigraphy)

A ^99mTc DTPA vagy EC injekt�l�s�val v�gzett szcintigr�fi�s vizsg�lat egyed�l�ll�an inform�ci� gazdag vizsg�lati t�pus. A vese morfol�giai adatain (alak, nagys�g, helyezod�s) k�v�l a kiv�laszt�s funkcion�lis meg�t�l�s�re is alkalmas m�dszer. Adatokat ny�jt a ves�k perf�zi�j�r�l, kiv�laszt�s�r�l �s az elfoly�sr�l egyar�nt. Az eddig ismert m�dszerektol elt�roen a vese funkci� individu�lis meghat�roz�s�ra is alkalmas, teh�t meghat�rozhat� pl.: a bal �s a jobb vese GFR vagy ERPF �rt�ke k�l�n-k�l�n is. A fentiekbol ad�d�an vese szcintigr�fi�s vizsg�latnak elsosorban daganatos, gyullad�sos (t�lyog, pyelonefritisz v. diff�z gyullad�s) elv�ltoz�sok lokaliz�l�s�ban, a kiv�laszt�si funkci� meghat�roz�s�ban (individu�lis GFR ill. ERPF), vizelet elfoly�si rendelleness�gek (ureter-, uretra - elz�r�d�sa, reflux) felder�t�s�ben, valamint a felsorolt megbeteged�sek gy�gyul�s�nak a nyomonk�vet�s�ben van jelentos�ge.

M�j szcintigr�fia (Hepatobiliar scintigraphy)

A m�j muszeres diagnosztikai vizsg�lat�ra �ltalad is j�l ismert �s tal�n alkalmazott ultrahangos vizsg�lat mellett szcintigr�fi�s m�dszerrel is lehets�ges a szerv morfol�giai vizsg�lata. Az alak, nagys�g, helyezod�s le�r�sa mellett a m�j felsz�n�nek le�r�sa is lehets�ges; ez�ltal az igen gyakori alaktani elt�r�sek igen �rz�kenyen felder�thetoek. A szcintigr�fi�s vizsg�lat alkalmaz�s�val azonban a m�j v�r�t�raml�ssal j�r� rendelleness�gei, valamint az epetermelod�s �s elv�laszt�s zavarai is diagnosztiz�lhat�ak. Az elmondottak �rtelm�ben m�jszcintigr�fi�s vizsg�latot legt�bbsz�r cirrh�zis, daganatos, gyullad�sos megbeteged�s gyan�ja eset�n, negat�v vagy nem egy�rtelmu ultrahang vizsg�lati lelet mellett szoktunk v�gezni. Az epetermelod�s �s elv�laszt�s zavaraival j�r� (icteruszos k�rk�pek, epeko, epeh�lyaggyullad�s) differenci�ldiagnosztik�j�ban is rendk�v�l hasznos adatokat szolg�ltat.

S�nt szcintigr�fia (Portsystemic/portocaval shunt scintigraphy)

Kuty�k-macsk�k igen gyakori de Magyarorsz�gon ezid�ig csak elv�tve diagnosztiz�lt velesz�letett vagy szerzett rendelleness�ge a portosziszt�m�s (portokav�lis) s�nt. L�nyege, hogy a port�lis �rrendszer rendellenes �sszek�ttet�sben �ll a sziszt�m�s kering�ssel, �s az �t�raml� v�r eg�sze vagy egy r�sze a m�jat kiker�lve a nagy v�rk�rbe jut. A s�nt�lo �rszakasz diagnosztiz�l�sa gyakorlott vizsg�l� �s j� muszer eset�n lehets�ges radiol�giai �s ultrahang m�dszerekkel, de egyszerus�ge, pontoss�ga �s megb�zhat�s�ga valamint az elv�ltoz�s s�lyoss�g�nak a meg�t�l�se szempontj�b�l a szcintigr�fi�s m�dszer a legk�zenfekvobb. Indik�ci�k : s�nt gyan�j�nak a megeros�t�se vagy kiz�r�sa, az elv�ltoz�s s�lyoss�g�nak a meg�t�l�se (s�nt frakci�), mut�ti megold�s eld�nt�se, ill. mut�t/kezel�s eredm�nyess�g�nek a vizsg�lata.

Agyi szcintigr�fia (Brain scintigraphy)

A k�zponti idegrendszer vizsg�lat�ra alkalmas k�palkot� elj�r�sok k�z�l jelenleg Magyarorsz�gon az NMR nem, m�g a CT csak korl�tozott m�rt�kben el�rheto. A nehezen vizsg�lhat� agyveloi k�ros folyamatok diagnosztiz�l�s�ra a szcintigr�fi�s m�dszer is �rz�keny �s specifikus m�dszer. Agyvelo daganatok, lok�lis gyullad�sok �s az �regrendszer elv�ltoz�sainak specifikus �s �rz�keny felder�t�s�re ill. ugyanezen k�rk�pek kiz�r�s�ra haszn�ljuk a legt�bbsz�r.

T�do perf�zi�s vizsg�lat (Lung perfusion scintigraphy)

A mellkasi szervek radiol�giai m�dszerekkel j�l, ultrahanggal nehezen vizsg�lhat�ak. A t�do perf�zi�s vizsg�lata jelzett makrom�retu r�szecsk�k intrav�n�s injekt�l�s�val t�rt�nik, ami az arteriol�k v�g�gaiban t�rt�no mikroemboliz�ci�val rajzolja ki az egyes ter�letek v�rell�totts�g�nak megfeleloen a t�do k�p�t. A t�do emb�lia leg�rz�kenyebb kimutat�si m�dszere, de a primer �s szekunder daganatos elv�ltoz�sok is j� hat�sfokkal diagnosztiz�lhat�ak seg�ts�g�vel.