A kezelt �llatok szervezet�ben nem k�peznek k�ros maradv�nyokat; emellett edzik az �llat szervezet�t, mert stimul�lj�k annak immunrendszer�t is. Figyelemre m�lt� el�nye a homeop�ti�nak a haszon�llatok kezel�se eset�n, hogy nem k�pez az �llatok szervezet�ben a szer marad�kanyagot, �gy nincs �lelmiszerhigi�niai v�rakoz�si id�, ez�ltal a fogyaszt�sra ker�l� �lelmiszer is agg�lymentesebb. Ez�rt hatalmas jelent�s�g�v� v�lhat ez a ter�pia a bio-�llattart�sban is! Haszn�latukkor - az el��rt adagol�s mellett - nem alakulhat ki allergia, k�nnyen adagolhat�k, s ami nem utols� szempont, hogy olcs�bbak, mint a hagyom�nyos gy�gyszerek.

A kiv�lasztott legmegfelel�bb gy�gyszer a szervezetben term�szetesen megl�v� �ngy�gyul�si energi�t t�bbsz�r�s�re k�pes feler�s�teni, s ezzel a gy�gyul�si folyamatot megind�tani, illetve annak idej�t hihetetlen m�don ler�vid�teni. Emiatt nevezz�k a homeop�ti�t regul�ci�s ter�pi�nak, mivel a megl�v�, - csak valamilyen okb�l g�tolt -, �ngy�gy�t� mechanizmusok l�pnek m�k�d�sbe e gy�gyszerek hat�s�ra. A gy�gy�t�s nem csak a beteg szervre ir�nyul, hanem a testi-lelki harm�nia teljes vissza�ll�t�s�ra t�rekszik, valamint a szervezet velesz�letett hajlamaib�l ad�d� betegs�gek megel�z�s�re is szolg�l.

A homeop�tia a klasszikus orvostudom�ny egyik �ga, melynek gy�kerei t�bb ezer �vre ny�lnak vissza. M�r Hippokrat�sz (i.e.: 460-377) t�bb mint 60 homeop�ti�s szert ismert, �s ezeket eredm�nyesen haszn�lta gy�gy�t� tev�kenys�ge sor�n. A mai, �jkori homeop�tia alapjait Dr. Samuel Hahnemann n�met orvosgy�gyszer�sz rakta le Hippokrat�sz nyomdokain haladva, �s foglalta rendszerbe, mintegy 200 �vvel ezel�tt. � fogalmazta meg a homeop�ti�s gy�gy�t�s legfontosabb alapelv�t, a "Simile-elv"-et: Similia similibus currentur. (Hasonl� a hasonl�t�l gy�gyul.) Ez azt jelenti, hogy b�rmely anyag, amely k�pes �rtani a szervezetnek, �pp�gy a jav�ra is v�lhat, felt�ve, hogy rendk�v�l kicsiny, enn�lfogva vesz�lytelen adagokban szedik. Pl.: Amikor egy v�r�shagym�t felv�gunk, folyik az orrunk, szem�nk k�nnyezik. Az Alium cepa (v�r�shagyma) homeop�ti�s gy�gyszerk�nt val� alkalmaz�sakor ugyanezeket a t�neteket enyh�ti.
A homeop�tia a nem hagyom�nyos gy�gym�dok k�z� tartoz� gy�gyszeres ter�pia. Jellegzetess�ge, hogy szem�lyre szabott, holisztikus szeml�let�, ami azt jelenti, hogy a diagn�zisn�l �s a ter�pi�n�l figyelembe veszi a testi, lelki �s szellemi t�neteket egyar�nt.
A homeopata �llatorvos a gy�gyszert az �n. hasonl�s�gi szab�ly (simile-elv, l�sd el�bb) alapj�n, igen r�szletes k�rel�zm�nyek felv�tele ut�n v�lasztja ki betege sz�m�ra a t�bb mint 2500-f�le homeop�ti�s szer k�z�l. A szer hat�sa gyors a heveny betegs�gekben; a gy�gyszer beszed�s�t k�vet�en n�h�ny nap, s�t n�h�ny �ra m�lva a betegs�g visszafejl�dik, elt�nnek, megsz�nnek a t�netek. A homeop�tia kr�nikus betegs�gek eset�ben is hat�kony. Egy a m�lyben megh�z�d� betegs�g gy�gy�t�s�hoz az �n. alkati homeop�ti�s kezel�s sz�ks�ges, ami egy�bk�nt a gy�gym�d egyik k�l�nlegess�ge is. Ilyenkor a homeopata �llatorvos az �llat �r�kletes hajlamainak, el�z� betegs�geinek, �sszes testi, lelki t�neteinek elemz�se ut�n egy olyan, egy�nre szabott homeop�ti�s szert fog adni, mely a beteg eg�szs�g�nek teljes helyre�ll�t�s�t seg�ti el�. B�r az alkati kezel�s nem mindig gy�gy�tja meg a kr�nikus betegs�get, �ltal�ban sikeresen cs�kkenthet� kedvenceink t�neteinek s�lyoss�ga �s/vagy intenzit�sa. A kezel�s mindig a beteg reag�l�si m�dj�t�l f�gg.

A homeop�ti�s gy�gyszerek speci�lis gy�gyszergy�rakban term�szetes alapanyagokb�l (n�v�nyi, �llati, �sv�nyi eredet) speci�lis elj�r�ssal k�sz�lnek, szigor� ellen�rz�s mellett. A szakma szab�lyainak betart�sa mellett alkalmazva mell�khat�suk nincs, �gy vesz�ly n�lk�l alkalmazhat�k �llatokon, embereken (terhes �s szoptat�s any�kn�l, gyerekekn�l �s id�sekn�l) egyar�nt.