Előfordulás	A veszettség világszerte, minden kontinensen előfordul. A betegséget a Lyssavirus genusba tartozó veszettségvírus idézi elő.
Járványtan	A veszettség vírusát a beteg állatok főleg a nyálukkal ürítik. A veszettség elsősorban a húsevők marása útján terjed. Egyéb váladékok is tartalmazhatnak vírust. Növényevő állatok, amelyek húsevők harapás útján fertőződnek, alig vagy nem játszanak szerepet a fertőzés továbbvitelében.
Kórfejlődés	Az esetek túlnyomó többségében a vírus harapás útján, nyállal jut a szövetekbe, ahol először az izomsejtekben mutatható ki, azonban nagyobb tömegben csak az idegsejtekben szaporodik el.
Tünetek	A lappangási idő a fertőzéskor bejutott vírus mennyiségétől, a fertőződés helyének a központi idegrendszertől való távolságától és a fertőzőt állat életkorától függően igen tág határok között változik. Fiatal állatokban és a központi idegrendszerhez közel fekvő marási hely esetén a lappangási idő rövidebb. Az esetek mintegy 3/4-ében a lappangási idő 2-8 hét. Macskákban többnyire dühöngő veszettség alakul ki. Ezt a viselkedés megváltozására utaló határozatlan tünetek vezetik be. Ilyenkor az állat félénk, tompult, étvágya szeszélyes és esetleg nyálzik. Ezt követi a fokozott ingerlékenység szakasza, amikor az állat támadóvá válik. Rövidesen az állat nem tud nyelni, kancsalság jelentkezik, de a végső szakaszban a törzs- és a végtagizmok is megbénulnak. A beteg állkapcsa lóg, szájából nyál csurog, majd elerőtlenedve elfekszik és a tünetek kezdetétől számított 2-4 nap alatt elhullik.
Megelőzés	A veszettség ellen manapság használatos vakcinák szövettenyészetben elszaporított vírust tartalmazó tisztított, inaktivált oltóanyagot használunk.