El�fordul�s	A veszetts�g vil�gszerte, minden kontinensen el�fordul. A betegs�get a Lyssavirus genusba tartoz� veszetts�gv�rus id�zi el�.
J�rv�nytan	A veszetts�g v�rus�t a beteg �llatok f�leg a ny�lukkal �r�tik. A veszetts�g els�sorban a h�sev�k mar�sa �tj�n terjed. Egy�b v�lad�kok is tartalmazhatnak v�rust. N�v�nyev� �llatok, amelyek h�sev�k harap�s �tj�n fert�z�dnek, alig vagy nem j�tszanak szerepet a fert�z�s tov�bbvitel�ben.
K�rfejl�d�s	Az esetek t�lnyom� t�bbs�g�ben a v�rus harap�s �tj�n, ny�llal jut a sz�vetekbe, ahol el�sz�r az izomsejtekben mutathat� ki, azonban nagyobb t�megben csak az idegsejtekben szaporodik el.
T�netek	A lappang�si id� a fert�z�skor bejutott v�rus mennyis�g�t�l, a fert�z�d�s hely�nek a k�zponti idegrendszert�l val� t�vols�g�t�l �s a fert�z�t �llat �letkor�t�l f�gg�en igen t�g hat�rok k�z�tt v�ltozik. Fiatal �llatokban �s a k�zponti idegrendszerhez k�zel fekv� mar�si hely eset�n a lappang�si id� r�videbb. Az esetek mintegy 3/4-�ben a lappang�si id� 2-8 h�t. Macsk�kban t�bbnyire d�h�ng� veszetts�g alakul ki. Ezt a viselked�s megv�ltoz�s�ra utal� hat�rozatlan t�netek vezetik be. Ilyenkor az �llat f�l�nk, tompult, �tv�gya szesz�lyes �s esetleg ny�lzik. Ezt k�veti a fokozott ingerl�kenys�g szakasza, amikor az �llat t�mad�v� v�lik. R�videsen az �llat nem tud nyelni, kancsals�g jelentkezik, de a v�gs� szakaszban a t�rzs- �s a v�gtagizmok is megb�nulnak. A beteg �llkapcsa l�g, sz�j�b�l ny�l csurog, majd eler�tlenedve elfekszik �s a t�netek kezdet�t�l sz�m�tott 2-4 nap alatt elhullik.
Megel�z�s	A veszetts�g ellen manaps�g haszn�latos vakcin�k sz�vetteny�szetben elszapor�tott v�rust tartalmaz� tiszt�tott, inaktiv�lt olt�anyagot haszn�lunk.