Ebben a konkr�t esetben nem lehet egy�rtelm�en megmondani, mi okozta a kiscic�k nagyfok� k�l�nb�z�s�g�t. A k�rd�sben szerepl� mindk�t lehet�s�g felmer�l magyar�zatk�nt.

El�sz�r a g�nekr�l. Mivel a n�st�ny macska nem fajtiszta, felmen�it�l sz�n�re, mint�zat�ra, m�reteire �s egy�b tulajdons�gaira vonatkoz�an elt�r� g�neket �r�k�lt. Ha m�r sz�lei, nagysz�lei, stb. is aff�le „j�tsz�t�ri kever�kek” voltak (b�r ez ink�bb kuty�k eset�ben alkalmazott fogalom), a n�st�ny DNS-e sz�mtalan vari�ci�s lehet�s�get rejt.

�s ne feledkezz�nk meg a boldog ap�r�l sem! Ha a k�t p�rzani v�gy� ifj� �llat az utc�n ismerkedett meg, nagy a val�sz�n�s�ge annak, hogy a kand�r sem fajtiszta, azaz szint�n igen vegyes g�neket hordoz.

Ilyenkor azt�n mind a h�mivarsejtekbe, mind a petesejtekbe elt�r� genetikai anyag jut. Ha p�ld�ul csak a mint�zatot tekintj�k, elk�pzelhet�, hogy az „anyai nagymama” p�ld�ul foltos volt, m�g az „anyai nagypapa” cs�kos, �gy a n�st�ny macska egyik petesejtj�be a foltos, a m�sikba a cs�kos mint�zat�rt felel�s g�n-alt�pus (all�l) ker�l. Ugyan�gy a kand�r h�mivarsejtj�be is m�s-m�s all�lok juthatnak, �s csak a term�szet szesz�lye d�nti el, hogy az �gy megfogant kiscic�k melyik �s�kre hasonl�tanak majd legink�bb.

Akad�lyverseny

M�sr�szt viszont tudjuk azt is, hogy a n�st�ny macsk�k ivarz�sa avagy t�zel�se elh�z�d�, 6-8 napig is eltart, �s a p�rz�s hat�s�ra k�vetkezik be n�luk az �rett petesejtek felszabadul�sa, a t�sz�reped�s. Mivel egyszerre t�bb petesejt is �rett� v�lik, egy alomban szinte mindig t�bb kiscica j�n vil�gra, �gy jogosan mer�l fel a k�rd�s: sz�rmazhatnak-e t�bb ap�t�l?

A v�lasz igen, b�r ez nem t�l gyakori. A n�st�ny macska ugyanis a sikeres p�rz�st k�vet�en hamar elveszti szerelmes kedv�t, �gy nincs k�nny� dolga a m�sodik lovagnak. Ha m�gis siker�l r�b�rni a n�st�nyt a l�gyottra, bek�vetkezhet a m�sodik (s�t, ily m�don ak�r t�bbedik) ap�t�l val� megterm�keny�l�s is.

Van azonban egy m�sik jelens�g is, amely nehez�ti a m�sodik apajel�lt h�mivarsejtjeinek dolg�t. Eml�s�kn�l ugyanis (�gy embern�l is) p�rz�st k�vet�en a m�hbe jutott ond�folyad�k az am�gy is igen sz�k m�hnyak-csatorn�ban l�trehoz egy dug�szer� k�pz�dm�nyt, amely megakad�lyozza, vagy legal�bbis megnehez�ti m�s spermiumok �thatol�s�t. Ennek evol�ci�s �rtelme, hogy az els�k�nt c�lt �rt h�m szervezete ekk�ppen gondoskodik saj�t g�n�llom�ny�nak tov�bb�r�k�t�s�r�l m�g csapod�r n�st�ny eset�n is.

�sszefoglalva teh�t a genetikai sokf�les�g is lehets�ges magyar�zat az egy alomban sz�letett kiscic�k k�l�nb�z�s�g�re, azonban nem z�rhat� ki az sem, hogy egy k�l�n�sen �letk�pes h�m k�pes volt elh�r�tani az el� g�rd�tett term�szeti, biol�giai akad�lyokat, �s m�sodikk�nt (harmadikk�nt, stb.) is megterm�keny�tette a m�r m�st�l visel�s n�st�nyt.