Szerelmek...

"Szeretkez�s�k nagyon �rdekes. A nõst�nyek felkeresik �s k�r�l�lik a kand�rt, amely ilyenkor nekibõsz�l, m�ly hangon morog a k�r k�zep�n, a nõst�nyek pedig ott nyiv�kolnak k�r�l�tte minden elk�pzelhetõ hangon. A hangverseny egyre vadabb� lesz. K�zben �ssze-vissza pofozz�k egym�st, �s �ppen a nõst�nyek, amelyek pedig �nk�nt j�ttek oda, semmik�p nem akarj�k tûrni hogy a kand�r hozz�juk k�zeledj�k. A kand�rnak val�s�ggal ki kell k�zdenie a diadalt. Holdvil�gos �jszak�kon nagyobb l�rm�t csapnak ak�rmilyen duhaj t�rsas�gn�l."

Anyas�g, k�lyk�k

"A h�zimacska rendesen �venk�nt k�tszer p�rzik, elõssz�r febru�r v�g�n, vagy m�rcius elej�n, m�sod�zben pedig j�nius elej�n. A p�rz�s ut�n 55 nappal 5-6 fiat vet, amelyek vakon sz�letnek, �s csak a kilencedik napon ny�lik ki a szem�k. Az elsõ k�lykedz�s rendesen �prilis v�g�re vagy m�jus elej�re, a m�sodik augusztus elej�re esik. Az anya ilyenkor valami rejtett helyre b�vik, t�bbnyire a sz�napajt�ba, �s ameddig csak lehet, rejtve tartja fiait, fõk�pp a kand�r elõl, mely f�lfalja õket, ha r�juk akad." Hogy mi�rt falja f�l, azt Miskolczi G�sp�runk a k�vetkezõk�ppen igyekszik megfejteni: "Aelianus azt �rja, hogy a bak Matska felette igen buja �llat, a minthogy a nõst�ny ellenben sokkal m�rt�kletesebb, �s k�lykeit is ink�bb szereti. A bak Matska az�rt a r�t bujas�gt�l k�nszer�tettv�n, maga sz�ll�s�t el-elhagyv�n haz�l el-m�gyen, �s sz�llyel buj�lkodik, kinek hozz�ja f�rkez�s�t a nõst�ny �r�mest ker�li, tudv�n m�d n�lk�l val� buja volt�t. Ezt v�v�n esz�be a bak Matska, az õ nõst�nny�nek minden apr� k�lykeit meg szokta �lni, mellytõl ind�ttatv�n a nõst�ny, �jabb k�lyk�kre val� szert tehet�snek k�v�ns�ga miatt, engedni k�nyszer�ttetik a bak Matsk�nak" "A kis macska nagyon kedves, takaros �llat. Az anya nagyon szereti a fiait. M�g meg sem sz�letnek, m�r vackot k�sz�t nekik, s a mint valami veszedelmet sejt, r�gt�n m�s helyre viszi õket. E k�zben oly gy�ng�den fogja meg ajkaival a bõrt a tark�jukon, �s oly vigy�zva megy vel�k, hogy a kis macsk�k alig veszik �szre. A szoptat�s ideje alatt csak az�rt t�vozik el tõl�k, hogy �lelmet hozzon mag�nak �s nekik. N�mely macska az elsõ k�lykez�sn�l nem tud b�nni a fiaival, s val�s�ggal az embernek vagy �regebb macsk�knak kell kioktatni õket, hogy mit csin�ljanak. Egy macska mindig a fark�n�l fogva hurcolta a fogott egeret �s ugyan�gy cselekedett az elsõ fiaival is. Hanem persze ez nemigen ment, mert a kismacsk�k megkapaszkodtak karmaikkal a f�ld�n, �gy hogy az anyjuk nem tudta õket tov�bbvinni. Ekkor az �gyetlen mam�nak megmutatta az �rnõje, mik�nt kell a fiaival b�nnia. Nyomban meg�rtette, �s azont�l mindig �gy hordta a kicsinyeket, mint a t�bbi anyamacska. Hogy idõvel minden macska egyre jobban beletanul, hogyan kell a fiaival b�nnia, az ismeretes dolog.