Mihelyt �szreveszi a kuty�t, r�gt�n az �ltal�nosan ismeretes, jellemzõ �vben, az u.n macskah�tban p�posodik ki a dereka. Szem�ben harag vill�mlik, vagy hirtelen f�llobban� b�tors�g, mellyel bizonyos ut�lat p�rosul. M�r messzirõl k�pk�d r�, s tal�n sz�kni, menek�lni akar: - a szob�ban f�lugrik az ablakdeszk�ra, a k�lyh�ra, vagy ki akar szaladni az ajt�n. De ha k�lykei vannak, s a kutya k�zel j�n vack�hoz, akkor rettenetesen nekimegy, egyetlen ugr�ssal a fej�n terem, �s sz�nalmasan �sszekarmolja az arc�t, szem�t.

Ha megt�madja a kutya, akkor f�lemeli a l�b�t, kiereszti a karmait, s nem t�g�t. Ha a h�ta m�g szabad, akkor nem agg�dik, mert oldal�t az �t�seivel v�dheti. L�bait k�z gyan�nt tudja haszn�lni. �t, sõt t�bb kutya is r�t�rhet �s rendszeresen ostromolhatja, an�lk�l, hogy t�g�tana. Egyetlen ugr�ssal �tvethetn� mag�t rajtuk, de tudja, hogy akkor veszve van, mert a kutya ut�l�ri.

Ha a kutya visszavonul, an�lk�l, hogy megt�madta volna, akkor gyakran nyugodtan �lve marad, azonban ha a kuty�k t�zszer ism�tlik a t�mad�st, mindannyiszor szembesz�ll vel�k.

N�mely p�ld�ny �l az alkalommal, �s gyorsan f�lm�szik valami k�zeli magas helyre. Ott f�nt azt�n le�l, �sszekuporodik, s f�lig lehunnyt szemmel n�z le ellens�g�re, mintha csak azt gondoln�, hogy ki a kincs�t a sz�v�ben hordja, az eg�sz nyugodtan n�zheti az aljas vil�g �zelmeit. Tudja, hogy a kutya sem m�szni, sem olyan magasra ugrani nem tud. De ha ember akarja megfogni, akkor feljebb m�szik �s megugrik: tõle m�r jobban f�l.

A szabad, ny�lt mezõn �ld�z�tt macska, ha �rzi erej�t, vill�mgyorsan visszafordul �s nekiugrik a kuty�nak, amitõl ez r�m�lt fut�snak ered. Egyik-m�sik macska f�lt�tlen�l gyûl�li a kuty�t, s mindj�rt r�ugrik, megragadja a fej�n, �s karmaival mind�g a szem�be v�g.

Van olyan macska, mely kiz�r�lag a konyh�ban �l, �s sohasem megy a szob�ba. Az ilyen sohasem tûri meg a kuty�t a konyh�ban, mert ott õ akar �r lenni!"