Minden ar�nyos rajta, egy tagja sem nagy vagy kicsiny, : az�rt m�r a legcsek�lyebb rendelleness�g is f�ltûnik rajta. Mindene g�mb�lyû, legink�b a fejform�ja, amit m�r a kopony�j�n is l�tni lehet: - egy �llat fej�nek sincs szebb form�ja. Eg�sz csontv�za sz�p, nagy mozg�konys�gra �s hull�mos, sz�p mozg�sokra r�termett. Mozdulatai nem zegzugosak, sz�gletesek: fordulatai alig �szrevehetõk. �gy tetszik, mintha csontjai sem lenn�nek, hanem csak k�nnyû t�szt�b�l volna alkotva. �rz�keinek fejletts�ge is nagy s eg�szen test�hez illõ. Rendesen kev�sre becs�lik a macsk�t, mert gyûl�lik tolvajs�g��rt, f�lnek a karmait�l, ellens�g�t, a kuty�t t�lbecs�lik, s nem szeretik az ellent�tet, ha nem olvad fel bizonyos egys�gben."

"Vizsg�ljuk most figyelemmel fõbb tulajdons�gait. Mindenekelõtt szem�nkbe �tlik �gyess�ge. Teste �s lelke egyform�n �gyes, mintha egy anyagb�l volna �ntve. Mily �gyesen fordul meg a levegõben, b�r csak n�h�ny l�b magasb�l is esik h�ttal lefel�, mily �gyesen �ll meg a keskeny p�rk�nyokon �s a fa�gakon, ak�rhogy r�zz�k is!

F�lig testi, f�lig lelki saj�ts�ga, hogy a tisztas�got szereti, folyton nyalja �s tisztogatja mag�t. Valamennyi szõrsz�l, fej�tõl a farka hegy�ig a legt�k�letesebb rendben fekszik rajta, s hogy a fej�n is lesim�thassa s megf�s�lhese szõr�t, megnyalja a talp�t �s �gy sim�tja meg a fej�t, - m�g a farka v�g�t sem hanyagolja el. Az �r�l�k�t elrejti, g�dr�t �s neki, �s abba temeti.

Meg tudja becs�lni a magass�got, �s alkalmazkodni tud hozz�: e v�gbõl a term�szet erõs idegzettel �ldotta meg, hogy a magasban el ne sz�d�lj�n.

Sz�n�rz�ke is van, hall�sa pedig k�l�nbs�get tesz a hangok k�z�tt. Megismeri az embert a ruh�j�r�l �s a hangj�r�l, s ha h�vj�k, odamegy.

Kitûnõ t�j�koz�d� k�pess�ge van, aminek haszn�t is veszi. V�gig k�borolja a szomsz�ds�g minden h�z�t, szob�j�t, pinc�j�t, padl�s�t, a f�skamr�kat �s a sz�napajt�kat. Teljesen a helynek a rabja, s m�gha t�bb�ra j�r�sra is viszik el zs�kba k�tve, m�gis �jra megtal�lja h�z�t, lak�s�t.