Jellemzse
2004.12.29. 17:12
A macska fejlett kpessgû llat. Mr testnek alkata is kivlsgra mutat. A macska takaros kis oroszln, a tigris kisebb kiadsa.
Minden arnyos rajta, egy tagja sem nagy vagy kicsiny, : azrt mr a legcseklyebb rendellenessg is fltûnik rajta. Mindene gmblyû, leginkb a fejformja, amit mr a koponyjn is ltni lehet: - egy llat fejnek sincs szebb formja. Egsz csontvza szp, nagy mozgkonysgra s hullmos, szp mozgsokra rtermett. Mozdulatai nem zegzugosak, szgletesek: fordulatai alig szrevehetõk. gy tetszik, mintha csontjai sem lennnek, hanem csak knnyû tsztbl volna alkotva. rzkeinek fejlettsge is nagy s egszen testhez illõ. Rendesen kevsre becslik a macskt, mert gyûllik tolvajsgrt, flnek a karmaitl, ellensgt, a kutyt tlbecslik, s nem szeretik az ellenttet, ha nem olvad fel bizonyos egysgben."
"Vizsgljuk most figyelemmel fõbb tulajdonsgait. Mindenekelõtt szemnkbe tlik gyessge. Teste s lelke egyformn gyes, mintha egy anyagbl volna ntve. Mily gyesen fordul meg a levegõben, br csak nhny lb magasbl is esik httal lefel, mily gyesen ll meg a keskeny prknyokon s a fagakon, akrhogy rzzk is!
Flig testi, flig lelki sajtsga, hogy a tisztasgot szereti, folyton nyalja s tisztogatja magt. Valamennyi szõrszl, fejtõl a farka hegyig a legtkletesebb rendben fekszik rajta, s hogy a fejn is lesimthassa s megfslhese szõrt, megnyalja a talpt s gy simtja meg a fejt, - mg a farka vgt sem hanyagolja el. Az rlkt elrejti, gdrt s neki, s abba temeti.
Meg tudja becslni a magassgot, s alkalmazkodni tud hozz: e vgbõl a termszet erõs idegzettel ldotta meg, hogy a magasban el ne szdljn.
Sznrzke is van, hallsa pedig klnbsget tesz a hangok kztt. Megismeri az embert a ruhjrl s a hangjrl, s ha hvjk, odamegy.
Kitûnõ tjkozd kpessge van, aminek hasznt is veszi. Vgig kborolja a szomszdsg minden hzt, szobjt, pincjt, padlst, a fskamrkat s a sznapajtkat. Teljesen a helynek a rabja, s mgha tbbra jrsra is viszik el zskba ktve, mgis jra megtallja hzt, lakst.
|