Figyelemre m�lt�, hogy a macsk�nak a hangja mennyire hajl�kony. "K�l�nf�le m�don ny�vognak, m�sk�nt, ha valamit k�rnek, m�sk�nt, ha szerelmeskednek, �s ism�t m�sk�nt ha civakodnak vagy marakodnak."- mondja Gesner is eg�szen helyesen. A kutya kor�ntsem tud a hangj�val annyit kifejezni, mint a macska. Hangja az ismeretes "miau", a legk�l�nb�zõbb m�don sz�l: majd r�vid, majd hossz�, majd elny�jtott, majd szakgatott ny�vog�s, mely amellett panaszos, esdõ, k�vetelõ �s fenyegetõ szinezetet �lthet, de a miau r�ad�sak�nt, m�g ki nem fejezhetõ egy�b dolgokkal is bõv�l, melyek alkalom adt�n oly sz�vhez sz�l� dallamm� olvadnak �ssze, hogy az ember majd a haj�t t�pi a nagy gy�ny�rûs�gtõl. Ebben a hangban morg�, rik�csol�, tomp�n b�mb�lõ hangok kavarognak, s benne van a macsk�k saj�ts�gos f�v�sa �s t�ssz�g�se is.

A macska - mondja Darwin - �rzelmeit fejezi ki a hangj�val, s ked�ly�nek vagy indulat�nak k�l�nb�zõ izgalmait legal�bb hat vagy h�t k�l�nb�zõ hanggal adja tudtunkra. Megel�ged�s�t kifejezõ dorombol�sa, melyet �pp�gy hallat a bel�gz�s, mint a kil�gz�s alkalm�val, egyike a legsaj�tosabb hangoknak.

"Nagyon k�tlem - -�rja Marshall - hogy a h�zi �llatok k�z�tt csakugyan a kutya besz�de a legfejlettebb -e, �n csaknem hajland� voln�k a macsk�nak �t�lni oda a p�lm�t. K�pk�d�s�t �s dorombol�s�t nem is tekintve (hab�r az ek�zben megsz�lal� hangok is nagyon kifejezõk), m�ly v�gtelen�l sokoldal� a ny�vog�sa, melynek minden esetben val� �rtelm�t m�g az is ki�rezheti, aki k�l�nben nem nagy megfigyelõje az �llatoknak.
D�h�s morg�sa, kicsinys�g�hez k�pest, val�s�ggal rettenetes. Ha a macsk�t h�vjuk, õ is felel, m�gpedig eg�sz saj�t�s�gos hangnemben. Ezt kuty�kn�l sohasem tapasztaltam, legfeljebb szelid madarakon, papag�jokon �pp �gy, mint az �neklõ madarakon. H�t m�g mily v�gtelen v�ltozatoss�g van a macska hangj�ban �jjel, a p�rosod�s idej�ben!"